Mellimplantátummal is ugyanúgy végezhető-e emlőrákszűrés?

Becslések szerint eddig világszerte 7-8 millió nőnek ültettek szilikon implantátumot a mellébe. Bár hazai statisztikák nem készültek a témában, a zsírleszívás után ez a korrekciós, illetve szépészeti beavatkozás a legkeresettebb. Azonban az implantátum megnehezíti mind a mammográfiás, mind az ultrahangos rákszűrés eredményének értékelését.  

A melldaganatra is érvényes: annál jobbak a gyógyulás esélyei, minél hamarabb fedezik fel a betegséget.Az államilag finanszírozott szűrés azonban csak 40 éves kor felett jár, a mellimplantátummal élők átlagéletkora viszont egyre alacsonyabb.


A műtét óvatosabbá tesz?

Az orvosok többségének véleménye szerint a mellimplantátum nem befolyásolja a diagnózis pontosságát, sőt egy ezzel kapcsolatban készített statisztika szerint az emlőrákban elhunytak száma valamivel alacsonyabb a mellnagyobbító műtéten átesett nők körében. Ennek éppen az az oka, hogy a korrekciós vagy szépészeti beavatkozáson átesett nők óvatosabbakká válnak, gyakrabban vesznek részt a szűrővizsgálatokon.

Az egész világon a nőket érintő összes daganatos megbetegedés 22%-át teszi ki az emlőrák. Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedést fedeznek fel, jellemzően a 30 évesnél idősebb hölgyek esetén, ugyanakkor az 50-65 éves korosztály esetében diagnosztizálják a leggyakrabban a kórt.

Biztató adat azonban, hogy az utóbbi években hazánkban megállt az emlőrákban elhunytak számának növekedése, sőt az adatokból úgy tűnik, hogy a daganatos halálozások számának csökkenése is elkezdődött.
Emellett Magyarországon az emlőrák felismerésétől a daganatos halálig eltelt idő átlagosan több mint 14 év, köszönhetően annak, hogy egyre többen vesznek részt rendszeresen a szűréseken, és egyre korszerűbb klinikai és patológiai diagnosztika, illetve terápiás lehetőségek állnak az orvosok rendelkezésére.

Sztereoszkopikus digitális mammográfia

Az eddig ismert eljárásoknál lényegesen pontosabb képet nyújthat az emlők valós állapotáról a háromdimenziós digitális mammográfia. A nóvumnak számító módszert - ami hazánkban még nem elérhető - amerikai fejlesztői sztereoszkopikus digitális mammográfiának nevezték el. Legfőbb erénye, hogy segítségével csaknem felére lehet csökkenteni a hamis pozitív leletek számát.
Az új technológia másik előnye, hogy olyan elváltozásokat is kimutat, amelyek felett a hagyományos mammográfia átsiklik.

Implantátumosok figyelem!

A implantátum beültetése után a rutinvizsgálatok mellett - tapintásos, UH, mammográfia - érdemes más korszerű diagnosztikai módszereket is igénybe venni, egy esetleges rákos elváltozás idejében való felismerése érdekében.

Korunk egyik leghatékonyabb diagnosztikus módszere az orvosi termokamerás vizsgálat, amit az USA-ban több mint 20 éve használnak már, de Magyarországon is elérhető. A termográfia segíti az emlőrák korai felismerését, hamarabb, mint ahogy az tapintással lehetővé válna. Segítségével rejtett gyulladások és egyéb elváltozások kerülhetnek felszínre. A rendszeres emlőtermográfia - ami semmilyen terhelést nem jelent a szervezet számára - lehetővé tesz, hogy az érintettet nagyon korai stádiumban küldhessék további vizsgálatokra.

A CT-Lézer Mammográfia szintén fájdalom- és sugárzásmentes vizsgálat, és ugyancsak elérhető hazánkban. Ez az eljárás az emlő tömöttségétől, illetve az implantátumtól függetlenül képes azonosítani a jó-, illetve a rosszindulatú daganatot is. A diagnosztikai berendezés a szervezetre ártalmatlan lézeres letapogatással végzi a képalkotást. A módszer további erénye, hogy a mellben esetleg felfedezett rendellenesség környezetében képes kimutatni az érképződést, ami a rosszindulatú melldaganat jellemző kísérője. Ez a vizsgálat tehát nagy biztonsággal képes elkülöníteni a jóindulatú elváltozásokat a veszélyes daganatoktól.