Bírósági ítélet MR-vizsgálat alapján

Először használták fel egy vádlott agyának MR-felvételét bírósági tárgyalás során. A funkcionális MRI vizsgálat eredményéből kiderült, hogy Brian Dugan agya pszichopata jellegzetességeket mutat, tehát betegnek minősíthető. Ennek ellenére Chicagóban halálra ítélték a férfit, aki megerőszakolt és megölt egy tízéves kislányt. 

Egy 2005-ös ügy során a legfelsőbb bíróság engedélyezte, hogy MR-vizsgálat alapján döntsön az ítélkező törvényszék, azonban az igazságügyi dokumentációkban annak nincs nyoma, hogy négy évvel ezelőtt végül használták-e a módszert.

A mostani ügy viszont felszínre hoz két roppant érdekes orvosi és jogi kérdést:
Vajon funkcionális MRI alapján megítélhető egy vallomás igazságtartalma?
Vajon egy-egy vádlott agyi struktúrája eltéréseinek van jogi vonatkozása?

Azt jelen pillanatban senki sem tudja megítélni, hogy a Dugan-ügy vízválasztó lesz-e az MR vizsgálat bizonyítékként történő felhasználása szempontjából. Egyelőre az sem világos, hogy ebben az esetben befolyásolta-e az ítéletet.

"Az ítélethirdetés fázisa egy speciális helyzet, mivel a jog lehetővé teszi a vádlottnak, hogy bemutasson minden olyan bizonyítékot, amely enyhítheti az ítéletet" - magyarázta Hank Greely, a Stanford Egyetem professzora.

A funkcionális MR eredmények bizonyítékként történő felhasználása számos kérdést vet fel. Az első mindjárt az, hogy vajon megbízható-e: egyes laboratóriumi vizsgálatok szerint 76-90 százalékos pontossággal szűri ki a hazugságot, de nem tudni, hogy ez a való életben is így van-e. A szakértők szerint azonban az MR hatékonysága megfelel a hagyományos hazugságvizsgálóénak vagy jobb annál, csak az MR-t az esküdtszékkel szemben nem lehet becsapni.

Greely szerint addig nem szabadna a módszert alkalmazni, ameddig a laboratóriumon kívül meg nem győződnek annak hatékonyságáról. Egy azonban biztos: ha az MR-vizsgálat már csak egy kicsit is előremozdíthatja a vádlott helyzetét, a védőügyvédek újra és újra meg fogják próbálni bizonyítékként bevinni azt a tárgyalóterembe.