Agyunk sokat fejlődik a zenetanulástól

A legtöbb ember számára a zene csak a szórakozás egyik formája. Azonban azoknak, akik hangszeren játszottak gyermekkorukban, akár iskolai zenekarban, akár rockbandában, a zene ennél többet jelenthet. A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis szoros az összefüggés a gyermekek zenetanulása és egyes szellemi képességek között.

Jobban teljesítettek a zenei oktatásban résztvevő gyerekek egy kanadai kutatók által készített tanulmány vizsgálatai során. Laurel Trainor, a West Hamiltonban található McMaster Egyetem Zene és Szellem Intézetének kutatója munkatársaival nagycsoportos óvodásokat hasonlított össze, közülük néhányan tanultak zenét, a többiek pedig nem. Az első csoport a gyermekek hangfelismerését vizsgáló tesztek során jobban teljesített, ebből arra következtettek, hogy a zenetanulás megváltoztatja az agy hallókérgét.

De vajon képes a zenetanulás nagyobb változásokat létrehozni az agykéregben? Megváltoztatja-e a zenetanulás általában a gondolkodást és a megismerést?

Trainor szerint igen. Már az egy-két évig tartó zenetanulás is javítja a memóriát és a figyelmet, ezt az agy elektromos és mágneses impulzusait észlelő vizsgálatával bizonyították. "Ezért feltételezzük, hogy a zenetanulás (a passzív zenehallgatás azonban nem) befolyásolja a figyelmet és a memóriát, ezáltal a zenetanulás számos területen javítja a tanulási képességeket" - mondta el a kutatónő.

Ennek az lehet az oka, hogy amennyiben más emberekkel együtt zenélünk, rengeteg figyelem, memória és a mozdulatok pontos irányítása szükséges az ehhez szükséges motoros (mozgató idegrendszeri) és hallási képességekhez. Ezzel szemben a passzív zenehallgatás - függetlenül a zene minőségétől - nem hozza létre ezeket a változásokat.

Másként hatnak a különböző hangszerek

Gottfried Schlaug, a Harvard Egyetem kutatója is tanulmányozta a zenetanulás kognitív képességekre gyakorolt hatását és azt találta, hogy összefügg a motoros és hallási képességek fejlődése, valamint a gyermekkori zenei képzés. Emellett úgy tapasztalta, hogy a zenetanulástól javul a szóbeli kifejezés és a nem verbális kommunikáció is.

A tudósok azt is felfedezték, hogy az egyes hangszerek az agy különböző helyein idéznek elő változásokat, például az éneklés teljesen más részekre hat, mint a billentyűs vagy húros hangszerek. A zenetanulás és a nyelvi fejlődés között a diszlexiás gyermekek esetében még szorosabb összefüggés áll fenn. "Az eredmények azt sugallják, hogy a diszlexiás gyermekek zenei felfogóképességeinek fejlesztése segít a nyelvi nehézségek leküzdésében is" - mondta Schlaug.

A szakember szerint botfülű embereknél a két halántéklebenyt összekötő idegrost-köteg, a fasciculus arcuatus gyakran kisebb vagy hiányzik. Ennek hiányát vagy csökkent méretét már összefüggésbe hozták számos szerzett nyelvi problémával, mint például az afáziával (a beszédképesség elvesztésével) és a gyermekek diszlexiájával.

Fejleszt, de nem növeli az IQ-t

Még több bizonyítékot tárt fel a zenetanulás hallókéregre gyakorolt kedvező hatásáról Antoine Shahin, aki jelenleg az Ohiói Állami Egyetemen dolgozik. Shahin úgy véli, a zenetanulás hatására a gyermek hallása akár 2-3 évvel gyorsabban is fejlődhet, azonban azt nem sikerült igazolni, hogy a zenei képzés növeli az IQ-t vagy a kreativitást.

Shahin szerint ha újra és újra hallgatjuk ugyanazokat a harmonikus vagy jelentéssel bíró hangokat, például beszédet vagy zenét, a megfelelő agysejtekben megerősítést nyer, hogy ezekre a hangokra jobban reagáljanak, mint más hangokra. Ezt egy olyan kísérletben vizsgálták, amely a hallókéreg zenére és ismeretlen hangokra adott válaszát mérte fel a gyermekek fejlődése során.

A kutató legfontosabb felfedezése, hogy a zenei hangok hallgatása által kiváltott változások a korral egyre nőnek, a legnagyobb változást 10 és 13 éves kor között láthatjuk. Ez valószínűsíti, hogy ez a legérzékenyebb időszak a zene és a beszédképességek tanulása szempontjából.

Glenn Schellenberg, a Torontói Egyetem kutatója közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zenei képességek okosabbá teszik-e az embert. Az ilyen vizsgálatok gyermekekben mindig nehezen kivitelezhetők, mivel más tényezők is szerepet játszanak, mint például a szülők anyagi helyzete és iskolázottsága. Ennek ellenére kiderült, hogy a passzív zenehallgatás segíthet egyes kognitív tesztek megoldásánál, legalábbis rövidtávon. A zenetanulás ezzel szemben hosszabb távú kognitív fejlődést eredményez. "Felnőttekben a zenei képzés kognitív képességekre gyakorolt hatásáról nehezebb bármit is kijelenteni" - mondta el Schellenberg.