Kihűlhetünk akár hétvégi séta közben is

Kevesen gondolnak rá, mikor kirándulni indulnak a hóval borított természetben, vagy éppen sílécüket csatolják fel a hegyoldalon, hogy milyen veszélyei lehetnek a kihűlésnek. Pedig akár a következő napok különösen hideg időjárása is komoly hatással lehet szervezetünkre. Érdemes rákészülni a hideg időre, így elkerülhetjük a kellemetlen, vagy egyenesen veszélyes helyzeteket.

Hazánkban évente átlagosan 250 ember fagy halálra a hideg miatt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Sokan ráadásul saját, fűtetlen lakásukban. Tavaly ősz eleje óta 84 ember halt meg a hideg miatt az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint.

Harminchat fokos lázban égünk mindig

"Testhőmérsékletünk meglehetősen szűk keretek között mondható optimálisnak" - jelentette ki Dr. Terebessy András, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének munkatársa. "37 Celsius fok felett hőemelkedésről, 38 felett lázról, 35 fok alatt pedig már hipotermiáról, vagyis túl alacsony hőmérsékletről beszélünk".

Szervezetünk lassan, fokozatosan hűl le. Hidegtűrésünk egyénenként változó, ezért nehéz pontosan meghatározni, hány fokos testhőmérsékletnél következhet be a legrosszabb. Érzékenységtől függően a fagyhalál 27 fokos testhőmérséklet alatt már beállhat, de ennél drasztikusabb hipotermiából is mentettek már meg embereket.

"Találkoztam olyan még élő beteggel, akinek 17 fokos volt a testhőmérséklete" - mondta el Dr. Hőnyi Péter, az Országos Mentőszolgálat szolgálatvezető főorvosa. "Azonban őt már a szakszerű ellátás és kórházi kezelés ellenére sem lehetett megmenteni. Idén télen 26 fokra lehűlt idős beteget láttunk el Budapesten, aki a saját lakásában esett el. Felkelni nem tudott, több nap alatt hűlt ki ilyen mértékben. Sajnos ő is néhány órával a kórházba szállítás után meghalt. 28-30 fokig kihűlt beteg sikeres ellátásában viszont már több alkalommal vettem részt, mind mentőben, mind sürgősségi osztályon"

Hipotermiához leggyakrabban külső körülmények vezetnek, ilyenkor úgynevezett primer kihűlésről van szó. Tíz fok alatti levegő-hőmérséklet alatt már felléphet, vízben azonban magasabb, akár már 21 fokos hőmérsékletnél is veszélyesen lehűlhetünk. Köszönhető ez annak, hogy a víz jobb hővezető, mint a levegő. Áramló folyóban még gyorsabb a hővesztés, a levegőhöz képest mintegy huszonötszörös, azaz ennyivel gyorsabb a kihűlés folyamata. Ha télen vízbe esünk, például korcsolyázáskor beszakad alattunk a jég, azonnal másszunk ki és vegyük le a vizes ruhát, majd igyekezzünk meleg helyre jutni. Ilyenkor sokkal nagyobb veszélyben vagyunk, mintha például autóval akár órákra elakadnánk a hóban.

A hideg mellett léteznek egyéb okok is

Szekunder, azaz másodlagos hipotermia akkor alakul ki, ha a szervezet hőszabályozása károsodik, ami akár kevésbé hidegebb időben is kialakulhat. Ilyenkor a test nem képes a hideg elleni aktív védekezésre, ennek okai lehetnek az alkohol, nyugtatók, altatók vagy kábítószerek okozta mérgezések. Ugyancsak ehhez vezethetnek még az idegrendszeri sérülések, például koponyasérülés vagy gutaütés, az anyagcsere-szabályzás betegségei, a cukorbetegség túl alacsony, vagy nagyon magas vércukorértékekkel, máj- és veseelégtelenség, illetve a hormonháztartás számos betegsége. De meg kell említeni a demenciát, másik nevén az elbutulást is.

"Saját tapasztalatom alapján leggyakrabban a fent említett szekunder hipotermia áldozataival találkozunk, akik bőséges alkoholfogyasztás után utcán alszanak el és hűlnek ki" - mondja Dr. Hőnyi. "De találkoztam már altatót vagy nyugtatót öngyilkossági szándékkal bevevő beteggel is, aki a hajnali hidegben akart elaludni és megfagyni, de még időben rátaláltak. Viszonylag gyakoriak az olyan esetek, amikor valaki vízbe ugrik vagy belesik. Őket leggyakrabban a vízi rendészet vagy a tűzoltóság munkatársai mentik ki és adják át a parton a mentőknek, de sajnos az otthonukban, főleg magányosan élők kihűlése sem ritka jelenség".

Ha a folyamat beindul

Egészséges, ruhátlan ember saját testhőmérsékletét nulla fok körüli levegőn akár egy órán át is tudja tartani. Ilyenkor jól jön egy kis súlyfelesleg: a zsírszövet kiváló hőszigetelő, alighanem ez az egyetlen olyan kórkép, amikor jól jöhet tehát a háj. Előbb-utóbb a kihűlési folyamat azonban mindenkinél beindul, kezdeti tünetei a remegés és a hideg, sápadt, esetleg szürke bőr. Szervezetünk ilyenkor az életfontosságú szervekhez, a szívhez és a tüdőhöz irányítja a vért. Idővel a központi idegrendszertől is megvonja, ezért előrehaladottabb esetben érzékszervi problémák, akadozó beszéd, egyensúlyzavarok is jelentkezhetnek. Ítélőképességünk nagymértékben romlik, sokat ronthat a helyzetünkön, ha egy vélt cél felé gyalog indulunk el, autónk biztonságos utasteréből. Izommerevség, a szívverés lassulása, felületes légvétel és eszméletvesztés, egyfajta tetszhalál a végső stádium főbb tünetei.

"A kihűlés veszélyétől különösen óvnunk kell a csecsemőket, akik testarányaikban eltérnek a felnőttektől, így sokkal könnyebben veszítenek hőt, illetve védenünk kell az időseket, akik főleg alapbetegségeik miatt érzékenyebbek lehetnek a lehűlés okozta terhelésre" - figyelmeztet Hőnyi. Hipotermiához rossz szociális körülmények és balesetek is vezethetnek, melyek oka lehet a felkészületlenség, felelőtlenség és képességeink túlbecslése. "Első sorban az alkohol és egyre gyakrabban a drogok vezetnek kihűléshez. Előbbi legtöbb áldozata a hajléktalanok köréből kerül ki" - említi az OMSZ szolgálatvezető főorvosa. "Gyakori ok az elhagyatottság, egyedüllét is. Idős ember esetében akár az is vezethet halálos kihűléshez, ha elbotlik a szőnyeg szélében, majd ezután nem tud segítséget hívni és őt sem keresi hosszú ideig senki, akinek feltűnhetne, hogy komolyabb segítségre szorul."

Segíteni minden körülmények között

Potenciális életveszélyes állapotnak számít a hipotermia, ezért oda kell figyelni, ha valakit az utcán látunk feküdni a hidegben, illetve, ha idős rokonunkról, szomszédunkról hosszabb időn át nem hallunk semmit télvíz idején. Elsőként a mentőszolgálatot kell értesíteni, egy nagymértékben kihűlt szervezet visszamelegítése ugyanis szakorvosi, kórházban végzendő feladat. A megfontolt segítségnyújtás elve ilyen esetekre is érvényes: akadályozzuk meg az állapotromlást, de ne tegyünk olyat, amivel árthatunk. "Amennyiben a beteg vizes, azonnal el kell róla távolítani a vizes ruhát, szárazra kell törölni, és meleg takaróba kell tekerni. Ezt követően ajánlatos meleg ruhába öltöztetni. Szabad, mezítelen bőrfelületeit pedig fontos betakarni. Ezzel megkímélhető a további hőveszteségtől. Ha a beteg eszméletlen, legfontosabb a szabad légút biztosítása és a további lehűlés megakadályozása" - sorolja a laikus életmentők számára szóló tanácsait Hőnyi.

"Minden esetben kerülni kell a végtagok mozgatását. Azokat a szív síkja fölé emelni nem szabad, mert a végtagokban a keringés jelentősen lelassult és azokból a szív vonala fölé emeléskor, a gravitáció hatására az olykor több fokkal hidegebb vér a szervezet központja felé áramolva, tovább lehűlést okozhat" - magyarázta az oxiológus. Lehetőleg 21 foknál melegebb helyen kell ellátni a kihűlteket. Erre viszont gyakran nincs lehetőség, különösen a mozgatás veszélyei miatt. Olykor a forró fürdő is súlyosbíthatja a kialakult kórképet, mivel a végtagok erei ilyenkor kitágulnak, s a szívből, központi idegrendszerből odaáramló vér sokkot okozhat. Ezért lehetőleg a legenyhébb, amúgy egészséges kihűltek eseteit leszámítva ne alkalmazzuk.

Nagyfokú kihűlésből a visszamelegítés még a szakemberek számára is nehéz feladat, a végtagokból visszaáramló hideg vér okozza a legnagyobb gondot. Paradox módon a testhőmérséklet átmenetileg még meleg körülmények között is csökkenhet ennek hatására. Mély hipotermiában pedig általában a gyógyszerek is hatástalanok a vérkeringés lassúsága miatt, így előfordulhat, hogy az életmentőnek szánt szerek felhalmozódnak a májban és a hipotermia megszűnésével túlhatás jelentkezhet. Ilyenkor a tévésorozatokból ismert "csodaeszköz", a defibrillátor sem minden esetben alkalmazható.

A helyzet kulcsa: megelőzés

"Mint minden betegséget, a kihűlést is egyszerűbb megelőzni, mint kezelni" - jelentette ki Dr. Terebessy. Szerinte "a legfontosabb, hogy gondoljunk a hipotermia lehetőségére, ha télen a szabadban tervezünk programot. Lényeges, hogy ilyenkor rétegesen öltözködjünk, meleg tea mindig legyen velünk a termoszban, valamint váltóruhát és pokrócokat is készítsünk be szükség esetére. Alkoholt pedig semmi esetre se fogyasszunk, ha síelünk, vagy korcsolyázunk" - összegezte tanácsait a szakember.

Hőveszteség szempontjából az egyik kritikus terület a fej és a nyak, itt ugyanis meglehetősen sok hőt veszítünk, így ezeket mindenképpen védjük sapkával, sállal. "Sportolás esetén kerüljük a leizzadást és ne fáradjunk ki annyira, hogy lihegni kezdjünk. Mindkét úton sok hőt ad le szervezetünk, az átnedvesedett ruházat pedig további veszélyt jelent" - fogalmazott Terebessy. Ugyancsak jó tanács, hogy extrém hideg időben ne induljunk autóval útnak. A jeges-havas burkolaton könnyen megcsúszik a jármű, felkészületlenül olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor a kihűlés fenyegethet minket. Ahogy fogalmazott a szakorvos: "mindenképpen hallgassunk a két OMSZ-ra, azaz a meteorológiai és a mentőszolgálatra. Ha azt javasolják, ne induljunk útnak, fogadjuk meg tanácsukat" - mondta a szakorvos.

Fagyással nem járó szövetsérülések

Dércsípés: megdagad és bevörösödik a lehűlt bőrterület, miközben érzéketlenné válik. Maradandó károsodást nem okoz, bár néha hónapokig, vagy akár évekig különösen érzékeny maradhat az érintett terület a hidegre.


Lövészárok láb: akkor alakul ki, ha a lábfej napokig hideg lábbeliben és átnedvesedett zokniban marad. Ilyenkor a lábfej sápadt, nyirkos és hideg. Melegítésre a lábfej bevörösödik és érintésre fájdalmas. Megelőzhető a legalább naponkénti zokni cserével és a lábak megszárításával.


Fagydaganat (pernió): ismételt hideghatásra kialakuló, ritkán előforduló reakció. Tünetként viszketés, fájdalom, illetve ritka esetekben elszíneződés vagy hólyagok jelentkezhetnek az érintett területen, általában a lábon. Kellemetlen és gyakran visszatér ugyan az elváltozás, de nem súlyos. Legjobb orvossága, ha eleve elkerüljük a hideghatás.