Rotavírus: oltás kontra kórházi kezelés

A súlyos hasmenéssel és hányással járó fertőzést egy szájon át beadható vakcinával el lehet kerülni. Ezáltal akár pár nap alatt a csecsemők és kisgyerekek halálát okozó rotavírus elleni vakcina 2 millió gyerek életét mentheti meg a következő évtizedben.

A New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóirat legutóbbi számában két tanulmány elemzi a rotavírus elleni vakcinálás eredményeit. A kutatók megállapították, hogy Afrikában 61 százalékkal, Mexikóban pedig 35 százalékkal csökkent a vakcinálás után a hasmenés miatti gyermekhalálozás.

Mathuram Santosham, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szakértője kommentárjában hangsúlyozza, hogy a vakcinákat azonnal be kellene vezetni minden olyan területen, ahol magas a rotavírus-fertőzés okozta halálozás aránya. Ebben az esetben a következő évtizedben 2 millió gyerek életét menthetnék meg világszerte.

A rotavírus a súlyos hasmenés leggyakoribb okozója, évente 500 ezer 5 év alatti gyereket öl meg világszerte, mintegy felét Afrikában. A fejlett országok egy részében, például Kanadában és az Egyesült Államokban az oltási program része a rotavírus-vakcina is. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az amerikai oltásokat ajánló szervezet a Center of Disease (CDC) nem írja elő a kötelező oltásként, erről az államok maguk döntenek.

A rotavírus

A vírus az év bármely szakában előfordulhat, de leggyakrabban a téli hónapokban növekszik meg a megbetegedések száma. A rotavírus egy rendkívül fertőző és típusosan széklet-két útján lehet elkapni, ezért legtöbbször óvodás és bölcsődés gyerekek fertőződnek meg. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy már a tünetek megjelenése előtt fertőz, így az adott gyerek könnyen továbbadhatja a vírus társainak.

Hazánkban nem kötelező, de az aggódó édesanyák fél éves kor alatt beadathatják gyermeküknek a vakcinát, amelynek az a nagy előnye, hogy szájon át kell bevenni, így kellemetlen tűszúrás elkerülhető.

"A jelenlegi vakcina négy különböző vírus ellen is véd, azonban az ára igen magas, a két oltás együtt több, mint 30 000 forintba kerül. A szülőknek érdemes időben eldönteni, hogy szeretnék-e a gyermeküket beoltatni, ugyanis az első adag vakcinát fél éves kor előtt meg kell kapni, majd ezt követi a másik négy hét múlva" - nyilatkozta dr. Karoliny Anna gyermekorvos.

A fejlett országokban élő gyermeke, ugyan a jó kórházi ellátásnak köszönhetően gyorsan és szövődmények nélkül gyógyulnak, de érdemes számolni azzal is, hogy a vírus által okozott betegséggel több hétig tartó, hányás, hasmenés és magas láz is járhat.

A szülők nagy része ugyan szívesen megkímélné gyermekét a súlyos, bár valóban nem életveszélyes betegségtől, mégsem oltat. Ugyanis összességében a több mint 30.000 forintos (találtunk olyan patikát, ahol 38.000 forint volt a két vakcina ára) ár igencsak magas kiadást jelent. Az állam pedig nem támogatja, az indok pedig végtelenül egyszerű. Hazánkban nagyjából 100 000 csecsemő születik évente, ha az ő beoltatási költségüket összevetjük a fertőzés miatti kórházi kezelés költségével, akkor pusztán a gazdasági tényezőket megvizsgálva az országnak anyagi szempontból nem éri meg, beoltani a gyerekeket, hiszen az jóval nagyobb kiadást jelentene, mint a kezelésük.

Sokan azonban úgy vélik, hogy a magyar gyermekek kötelező oltásainak száma így is az európai átlag felett van. "A magyar rendszer hatékonyságát jól mutatják a nyugati statisztikákkal való összevetések. Nálunk például kanyarós eset utoljára 2001-ben fordult elő, Ausztriában tavaly is 400, Németországban pedig 800 feletti esetet regisztráltak, de említhetném Nagy-Britanniát is, ahol 2007-ben 13-an haltak meg a betegségben" - mondta el lapunknak korábban dr. Ócsai Lajos az ÁNTSZ szakembere.

10 éve a magyar gyermekek 14 éves korukig még csak 6 különféle betegség ellen kaptak 8 injekciós és 6 szájon át kapott vakcinát. Mára a 14. életévig kötelezően oltandó betegségek száma 11-re nőtt, ezen belül az oltások száma megduplázódott, 16-ra emelkedett. A 10 év alatt bekövetkező, majd 100%-os növekedésen túl sok gyermek részesül a szülők által fakultatívan választott védőoltásokban is, ilyenek például az FSME, a meningococcus A, C; a hepatitis A; a pneumococcus és az influenza elleni vakcinák.