Korai lenne azt állítani, hogy a technológia segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt, azonban "amikor az agyunk a Google-t használja, az idegpályák alaposan megváltoznak" - mondta Gary Small pszichiáter, a University of California Los Angeles (UCLA) Memória- és Öregedéskutató Központjának igazgatója.
Az új vizsgálat, amely a Journal of Geriatric Psychiatry szakfolyóiratban jelent meg, pont akkor készült el, amikor a szakértők azt jósolták, hogy az alzheimeres esetek száma 2050-re megnégyszereződik. A téma ilyen vetületeire válaszképpen elszaporodtak a különböző agytorna-módszerek és a memóriát serkentő számítógépes programok.
Small kilenc hónapos vizsgálatának 24 neurológiailag egészséges alanya 55 és 76 év közötti, hasonló iskolázottsági szintű önkéntes volt. Kétféle feladatot hajtottak végre: egy könyvszerű szöveget kellett olvasniuk számítógép kijelzőjén, és internetes kereséseket kellett végezniük. Eközben az agyukat egy speciálisan felszerelt MR (mágneses rezonancia) készülék vizsgálta. A csoport egyik fele jártas volt az internethasználatban, a másik fele azonban nem.
Az alanyoknak egy szemüvegen keresztül weboldalakat szimuláltak, majd a kurzor vezérléséhez a három válaszgomb közül egyet kellett megnyomniuk az online keresés megközelítéséhez. A szöveg olvasásánál pedig egy gombot kellett megnyomniuk az oldal megjelenítéséhez.
Az alanyok motivációjának növelése érdekében a vizsgálat előtt azt mondták nekik, hogy később felmérik tudásukat az általuk kutatott témakörben. A témakörök között olyanok szerepeltek, mint a csokoládé fogyasztásának előnyei, egy galapagosi utazás megtervezése és hogy a megfelelő autó kiválasztása.
Az MR-vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy mindkét feladat az agynak azt a részét stimulálta, amely a nyelvért, az olvasásért, a memóriáért és a látásért felel. Azonban az internethasználat az agynak több területét nyitotta meg, ugyanis aktiválta az agy összetett, logikus gondolkodásért és a döntéshozatalért felelős részeit is. A fokozott agyi aktivitás, amely valószínűleg az internetezéshez szükséges számos, gyors döntés meghozása miatt alakul ki, azt a tényt veti fel, hogy a vizsgálati alanyoknak gazdagabb érzékelési élményeik voltak és a figyelmük is fokozottabb volt.
Small szerint az idősebb korosztály vizsgálatával az agykutatás eddigi hiányosságát akarta pótolni. Csak kevés vizsgálat foglakozik a technológia hatásaival a "digitális bevándorlókra", vagyis azokra, akik a számítógépet életük során csak később kezdték el használni, szemben fiatalabb társaikkal, a "digitális bennszülöttekkel". Small ezt a vizsgálatot legújabb, iBrain: Hogyan éljük túl a modern elme technológiai változását című könyvének kutatómunkájához kezdeményezte.
"Eredményeink a középkorúak és idősek rutinszerű internethasználata és az idegpályák aktivitása közötti összefüggésre mutatnak rá" - állítja a vizsgálat. "További vizsgálatok szükségesek, hogy felmérjük ezen technológiák idősödő agyra gyakorolt pozitív és negatív hatásait."
Néhány kutató, mint Kevin Lee, az öregedéssel foglalkozó kutatásokat támogató Ellison Orvosi Alapítvány helyettes ügyvezető igazgatója szerint ezek a kijelentések túl messzire mennek. "A nyomtatott könyv és az írógépek megváltoztathatják az agyunkat, egyénileg, egy élet alatt" - mondta Lee. "Azonban hogy a számítógépek megváltoztatnák a genetikai állományunkat, az olyasvalami, ami csak évezredek alatt történhet meg."
"Az internethasználat a klinikai kísérletek alapján valóban elősegíti a károsodott memóriafunkciók regenerálódását" - mondta el kérdésünkre Dr. Fehér Gabriella pszichológus. "Ezt a terápiát kiegészítő jelleggel használják például agyvérzések, vagy egyéb agysérülések regenerációjának meggyorsítására. Nem az a fontos, milyen jellegű tevékenységet végez a páciens a számítógép előtt, sokkal inkább az, hogy aktívan használja a logikai funkciókat. Erre kitűnően alkalmas az internetes keresés, az e-mailezés, vagy bármilyen hasonló tevékenység. Az internetnek külön előnye, hogy szórakoztató, ezért nincs 'feladat', 'munka' jellege, épp ezért szívesen használják az érintettek."