Drasztikusan csökken a petesejtszám 30 év felett

Harmincadik évüket átlépve a nők petesejtjeinek nagy része, akár 90 százaléka is végleg eltűnhet - derült ki az Edinburgh-i Egyetem és a St. Andrew Egyetem kutatóinak eredményéből. Itthon a gyerekvállalási kedv alacsony szintje is hozzájárul, hogy évente kevesebben születnek, mint ahányan elhaláloznak.

Összesen 325 nő adatait elemezte ki W. Hamish B. Wallace és Thomas W. Kelsey, amikor arra szerettek volna választ kapni, hogy mi történik a női petesejtekkel a menopauzáig, azaz körülbelül az ötvenedik évig. Úgy találták, a petesejtjeiknek csupán mintegy 3 százaléka maradt meg, mire betöltötték negyvenedik életévüket. Mind a természetes, mind a mesterséges úton való teherbeesés esélye nagymértékben csökken tehát harminc éves kor után.

Születéskor egy nőnek többszázezer petesejtje van

Jelentős lépés a női termékenységről szóló kutatásokban a petesejtek mennyiségének vizsgálata, hiszen segítségével könnyebben felderíthetők a fogamzási problémák okai. Többek között arra is választ adhatnak, hogy harmincas vagy negyvenes éveikben járó nők egy részénél miért marad sikertelen a természetes és a mesterséges fogamzás is.

"Sokkal gyorsabb a petesejtek elvesztésének üteme, mint azt korábban hitték volna" - összegzi az Edinburgh-i Egyetem kutatói által közzétett tanulmány eredményeit az ABC News. A harmincadik év után jóval nehezebb egy nőnek teherbe esni, így akik gyermeket szeretnének, vállalkozzanak minél előbb a szülésre - tanácsolja a média.

"Egy nő születésekor többszázezer petesejttel rendelkezik, amiből a pubertás után néhány tízezer petesejt kezd el érni, majd élete során néhányszáz lesz, amely meg is érik"- nyilatkozta lapunknak dr. Halász Domonkos szülész-nőgyógyász. Hozzátette: "Minden egyes ciklus során több petesejt kezd el érni, ezekből egy érik meg és lesz alkalmas a megtermékenyülésre".

Nem állíthatjuk meg a biológiai órát

Az idő múlását az ember nem állíthatja meg, a biológiai óra ketyeg. A kutatások szerint bár befolyásolja a termékenységet a dohányzás, a túlsúly és a stressz is, viszont az öregedés csökkenti a legnagyobb mértékben a teherbeesés valószínűségét.

"Az életkor növekedésével egyre gyakrabban fordul elő a nőknél a meddőség, nem mindegy azonban, mely életszakaszról beszélünk"- magyarázta dr. Halász Domonkos. "Más a helyzet 25 és 30, majd 30 és 35, valamint 35 és 40 éves kor között. Pusztán a petesejtek számából viszont nem feltétlenül derül ki, mennyire termékeny egy nő. Valóban kevesebb petesejttel rendelkezik egy nő harminc éves kora után, azonban a fogamzáshoz elég egyetlen olyan is, amelyik megérik" - állítja.

Nem minden esetben bizonyul hatékonynak a mesterséges megtermékenyítés a harminc feletti nők esetében sem. Ugyanis ebben az életkorban a mesterséges úton való fogamzás lehetősége is csökken, 40 felett pedig már kifejezetten nehéz teherbe esni.

Fiatalon érdemes tehát az első gyereket megszülni. A kutatási eredmények szerint egyébként azoknál, akik húszas éveikben szülik első gyermeküket, valamiért lassabb a petesejtek számának csökkenése.

Itthon alacsony a gyerekvállalási kedv

Ma Magyarországon az éves születések száma 97-99 ezer körül van, a bűvös 100 ezret az egy évben született gyerekek száma az elmúlt tíz évben nem lépte át. A keresztmetszeti termékenységi ráta - a 15-49 éves nők átlagos gyerekszáma egy - 1,3 - 1,4 körül van. A helyzet nem rózsás, most kezd ugyanis gyereket vállalni a kiugróan magas létszámú 1973-75-ös generáció, amelynek többsége a késői gyerekvállalás miatt második gyereket már nem szül.

Árnyaltabb képet ad a hazai gyerekvállalási kedvről a befejezett termékenységi statisztika, amely megmutatja, hogy a ma 49 éves nők termékeny időszakukat hány gyerekkel zárták. Ez a mutató jelenleg nagyon magas: 1,96, de a trend az elkövetkező években csökkenő lesz.

Az előrejelzések szerint a termékenység visszaesését egyértelműen a gyerektelenek és az egygyerekesek számának növekedése okozza, és nem a nagycsaládosok számának csökkenése. Az adott korosztályok nő tagjainak körülbelül stabil tíz százalékát teszik ki azok az anyák, akik három vagy ennél több gyereket vállalnak.

A magyarok csak fejben nagyon gyerekbarátok

Hány gyereket szeretne vállalni? - teszi fel a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének az Élet fordulópontjai című követéses kutatása háromévenként több mint 16 ezer embernek. A kutatás adataiból szembetűnő, hogy ma Magyarországon szakadék tátong a kívánt és a tényleges gyerekvállalás között: míg a kívánt gyerekszám 2,1-2,2 körüli, a valóság 1,3-1,4 között van. Míg Nyugat-Európában a fiatalok egyharmada ma már úgy vélekedik, hogy jobb gyerek nélkül élni, Magyarországon a fejekben még mindig konszenzus van, hogy gyerek nélkül nincs értelme az életnek, se a nőknek, se a férfiaknak. (A gyakorlatban persze ettől még nem biztos, hogy felsegítjük a babakocsis kismamát a buszra, vagy úgy parkolunk, hogy a járdán babakocsival is el lehessen férni...)

A közelmúltban indította útjára dr. Kopp Mária a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Egyetemének vezetője a Három Királyfi, Három Királylány mozgalmat. A professzorasszony szerint az volna az ideális, ha egy átlagos magyar családban legalább három gyermek születne, három "királyfi", vagy három "királylány". A mozgalom célja, hogy elősegítse a kívánt és tervezett gyermekek megszületését, és ezáltal elérje, hogy több magyar gyermek szülessen, mint ahányan meghalnak Magyarországon. Ahogy célkitűzésükben fogalmaznak: "mivel a ma születő gyermekek a jövő zálogai, más szavakkal "közjószágok", hiszen ők jövőbeli munkavállalók, jövőbeli hozzájárulásuk a nemzeti jóléthez mind gyermekeseknek, mind a gyermekteleneknek egyszer majd előnyökkel jár, ezért legitim kormányzati és társadalmi cél annak elősegítése, hogy a kívánt, tervezett gyermekek megszülessenek".