Miért a talpunkon járunk?

A kutyák és a macskák sok más emlőshöz hasonlóan lábujjhegyen járnak. De miért lépkednek az emberek és a többi főemlős a talpukon? A talpon járás egy új tanulmány szerint meglepően energiatakarékos.

Az emberek 53 százalékkal több energiát használnak fel a lábfejen és 83 százalékkal többet a lábujjhegyen történő járáshoz. Az energiamegtakarítás azonban a futásra nem vonatkozik, a tudósok szerint az energia szempontjából nincs különbség aközött, hogy a sarkunkkal vagy a lábfejünkkel érünk-e földet.

A tudósok úgy gondolják, hogy az embereknél az előnyök miatt maradt fenn a sarokra érkezés. "Őseink vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, így bármit, ami segítette a járást, érdemes volt megtartani" - magyarázta David Carrier, a Utah-i Egyetem kutatója.

Futásra születtünk?

Más állatokkal összehasonlítva az emberek aerob állóképessége kivételes, emellett például az, hogy könnyen izzadunk, szintén elősegíti a hosszabb távú futást. A futásra specializálódott állatoktól eltérően mégis "lapos lábunk" van: járás közben sarkunkkal érünk először talajt. "Ha a legjobban futó állatokat nézzük, ők is lábfejükön futnak, mint a kutyák és macskák" - mondta Carrier.

A kutatók 40 embert kértek meg arra, hogy különböző testtartásban sétáljanak és fussanak futópadon, miközben mérték oxigénfelhasználásukat. Azt találták, hogy a sarkakra történő érkezéssel energiát takaríthatunk meg, így izmainknak kevesebbet kell dolgoznia. Minden lépésnél veszítünk egy kis energiát, amikor lábunk földet ér, ez azonban a lábfejen történő járáskor 16-17 százalékkal több veszteséget jelent. Sarkunk közvetlenül is megtámasztja testünket, míg lábujjhegyen járáskor a vádli izmaira is szükségünk van. Energetikai szempontból azonban nincs különbség a kétfajta futásmód között.

Alkalmazkodás?

"Úgy tűnik, ez az úgynevezett plantigrád láb egyszerre nyújtja a járás kisebb energiaszükségletét és azt az előnyt, hogy a futáshoz sem kell többletenergiát felhasználnunk" - fejtette ki véleményét David Raichlen, az Arizonai Egyetem professzora, aki a főemlősök járásának és futásának energetikáját tanulmányozza, a vizsgálatban azonban nem vett részt.

Arra azonban senki nem tudja a választ, miért alakult ki a majmokban a plantigrád láb. "A főemlősök közé tartozó majmok nem gyalogolnak sokat" - mondta el Carrier. Így valószínűleg nem a járás miatt jött létre ez a lábszerkezet őseinkben, bár kétségtelenül előnyös számunkra.
A kutatásról a Journal of Experimental Biology folyóirat legutóbbi száma tudósított.