Hajszálból bizonyították az összefüggést a krónikus stressz és a szívroham között

A Nyugat-Ontario Egyetem kutatói közvetlenül egy biológiai mintából, mégpedig a hajból mutatták ki, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában.

A munkahelyi, párkapcsolati és anyagi gondokat korábban már összefüggésbe hozták a szív-érrendszeri betegségek, köztük a szívroham magasabb kockázatával, azonban nem állt rendelkezésre olyan biológiai marker, amellyel a krónikus stresszt mérhették volna. Dr. Gideon Koren és dr. Stan Van Uum azonban olyan módszert fejlesztett ki, amely segítségével a hajból meghatározható a kortizolszint, így pontosan felmérhető, mekkora volt a szívrohamot megelőző hónapokban a beteg stressz-szintje.

A kortizol a stresszhormonok közé tartozik, azaz elválasztása stresszes helyzetekben fokozódik. Szintjét általában a vérből, a vizeletből és a nyálból határozzák meg, de ezek csak pillanatképet adnak, nem mutatják az időbeni változásokat. A kortizol azonban a hajszálakban is megjelenik.

"Ösztönösen tudjuk, hogy a stressz nem jó nekünk, de szintjét nem tudjuk mérni" - magyarázta dr. Koren, az Egyetem Molekuláris Toxikológiai Intézetének vezetője. "A hajszálak átlagban havi egy centimétert nőnek, így egy hat centis mintából meghatározott kortizolszintek a megelőző hat hónapról tanúskodnak."

A vizsgálat során 56 felnőtt férfitól vettek 3 cm-es hajmintát, valamennyiüket az izraeli Meir Egészségügyi Központban kezelték szívrohammal. A kontrollcsoportot 56 olyan páciens alkotta, akik egyéb okból kerültek kórházba. A hajban mért magasabb kortizolszintek a szívrohamon átesett betegek esetében az előző három hónapban magasabbak voltak, mint a kontrollcsoport esetében.

A két csoport között nem volt jelentős különbség a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás és a családi halmozódás tekintetében, bár a szívrohamon átesetteknél gyakrabban fordultak elő koleszterinproblémák. Az ismert kockázati tényezőkre történt korrekciót követően a hajban mért kortizolszint volt a szívrohamot előrejelző legerősebb tényező.

"A modern élet súlyos velejárója a stressz, amely egészségünkre és életünk számos területére hatással van" - mondta el Koren. "Az eredmények mind a kutatásokra, mind az orvosi gyakorlatra hatással lehetnek, mivel a stressz legyőzhető életmódbeli változtatások és pszichoterápia segítségével."

A tanulmány a Stress folyóiratban jelent meg.