A kutatás során, melyben több mint húszezer embert vizsgáltak, az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők átlagosan 10-13, az elhízás kockázatát növelő genetikai variánst örököltek; néhányan akár 17 variánst is, mások csak hatot. A kutatók modellezési technikával kiderítették, hogy mindegyik genetikai variáns összefügg a testtömeg-index (BMI) emelkedésével.
"Az eredményben megjelenő genetikai variánsok a BMI olyan mértékű emelkedésével álltak összefüggésben, amelyek megegyeztek egy 170 cm magas ember 445 grammos testtömeg-növekedésével" - áll a tanulmányban. A fizikailag aktív személyek esetében ez a növekedés mindössze 379 gramm volt. A kutatók szerint ez 36 százalékkal alacsonyabb, mint a fizikailag inaktív személyek esetében, akikben a testtömeg-növekedés variánsonként 592 gramm volt. Minden egyes variáns 1,1-szeresére növelte az elhízás kockázatát.
A kutatást vezető Ruth Loos elmondta, hogy "a tanulmány megkérdőjelezi az elhízás genetikai fogékonyságának előre meghatározott elvét. Eredményeink tovább hangsúlyozzák a testmozgás jelentőségét az elhízás megelőzésében."