Az Alkotmánybíróság neutrális

A Magyar Alkotmánybíróság sikerét annak köszönheti, hogy neutrális, pártpolitikától mentes és munkáját szakmai alapon végzi - állítja Holló András, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit Sólyom László előadása után kérdeztünk. 

Az idei szemeszterben a Mindentudás Egyeteme - szokásától eltérően - politikai témákat is felkarol: Bihari Mihály, Sólyom László és Bence György is előadást tart. Célunk, hogy bemutassuk: tudományos alapossággal, a napi politikától eltávolodva is lehet ilyen témákról beszélni. Ön hogyan vélekedik erről?

- Én két előadáson vettem részt: Bihari Mihály professzorén és most, az Alkotmánybíróság volt elnökéén, Sólyom Lászlóén. Úgy érzem, mind a két előadás telitalálat volt. Az első a legújabb kori politikatörténetünkről, a rendszerváltozásról adott egy hiteles képet. Higgadt, tiszta, elegáns és tárgyszerű elemzés volt. Nagyon informatív is volt, ezért azt kell hogy mondjam, nagyon jó ötletnek bizonyult a felkérés. Az utóbbi években a média gyakran politikai felhanggal fertőzött kommentárjai mellett felüdülés, hogy a Mindentudás Egyetemén ilyen korrekt előadást hallhattunk. Ugyanezt mondhatom Sólyom László szerepléséről is, amely ráadásul szakmailag közelebb is állt hozzám. Ezeket a folyamatokat én is testközelből éltem meg, például a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokat közelről figyelhettem, hiszen az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészítő Kodifikációs Titkárságán dolgoztam, ahonnan aztán az AB néhány fontos szereplője is elindult, elsősorban Kilényi Gézára gondolok, de magamról is szólhatok: én is innen lettem az AB főtitkára 1990-ben.

Holló András 1990-től kezdve az Alkotmánybíróság főtitkári posztját töltötte be egészen 1996-ig. Ekkor alkotmánybíróvá választották. 2003 augusztusa óta az Alkotmánybíróság elnöke.

Mit emelne ki Sólyom László előadásával kapcsolatban?

Sokszor azt kritizálják a hazai rendszerben, hogy az alkotmánybírák személyéről mégis a Parlamentben döntenek. Nincs ennek alternatívája?
- A jelenlegi rendszer akár működhetne is... Ha természetesnek tartom, hogy egy fontos alkotmányos intézmény működőképessége alkotmányos felelősségem, akkor itt nincs probléma. A törvény azt mondja, hogy három hónappal a mandátuma lejárta előtt meg kell választani az új bírót, akkor így kell tenni. Ha azt mondja az alkotmány, hogy 11 bíró működjön, akkor nem lehet, hogy csak 9 vagy 10 bíró legyen, hanem igenis meg kell választani mind a tizenegyet. A jogszabályok megadják a keretet, csak a jogállami magatartás hiányzik. Amikor legutóbb az öt közjogi méltóság összeült, abban egyetértettek, hogy a jelenlegi szabályokon változtatni kell. Nem lehet, hogy az AB-ben üres hely maradjon. Erre megoldás lehet például a német rendszer, melyet Sólyom László elnök úr is említett, tehát az alkotmánybíró addig maradjon a helyén, amíg nincs kijelölve az utódja.

A jelenlegi rendszer akár működhetne is... - mondja Holló András

Az előadásában Sólyom László egy olyan statisztikára hivatkozott, mely azt mutatta, hogy a hazai AB megítélése nagyon pozitív. Ön szerint ez minek köszönhető?
- Örömmel hallom, mert ezt én is alá tudom támasztani. Ha megnézzük az elmúlt 15 év közvéleménykutatásait, akkor a két hazai "top-listás" intézmény mindig a köztársasági elnök és az AB volt. Szerintem ez azért lehet, mert neutrálisak vagyunk, van egy szakmai tekintélyünk, és mert távol maradtunk a politikától. Határozottan állítom, hogy ez annak a tartásnak köszönhető, amelyet az első alkotmánybírói garnitúra vezetett be. Ezt a tartást mi is visszük tovább, igyekszünk középen maradni. Az egy dolog, hogy egy-egy ítélet kapcsán az egyik oldal mindig győztesnek kiáltja ki magát, míg a másik oldalról esetleg részrehajlással vádolnak minket. Mi azoknak a törvényeknek az alkotmányosságát vizsgáljuk, amelyek parlamenti viták során születtek Az elnök úr által is említett Hans Kelsen, az európai alkotmánybíráskodás atyja mondta egyszer, hogy ha egy politikai vita létező jogszabályokkal eldönthető, akkor az ilyenkor mindig jogi döntés marad. Itt is ez történik: elkezdődik egy politikai érdekvita, melyet alkotmánybírósági kontrollra küldenek, ahol mi döntünk arról, hogy az adott törvény megfelel-e az Alkotmánynak. Ha nem, akkor elvetjük. Ez nem azt jelenti, hogy egyetértünk azokkal, akik a politikai vitában a törvény ellen emelték fel a hangjukat, hanem olyan hibát találtunk a törvényben, amely miatt az Alkotmányba ütközik.

Mennyire segítheti az ehhez hasonló vitás kérdések megoldását, ha Sólyom Lászlóéhoz hasonló előadásokat tartunk?
- Szerintem ez nagyon sokat számít. Az ilyen előadásokra azért is szükség lenne, hogy az emberek jobban lássák, hogyan működnek az alkotmányos intézmények. Így láthatják, hogy milyen gondjaik, milyen törekvéseik vannak, milyen szakmai problémákkal küszködnek vagy éppen milyen konfliktushelyzetbe kerülnek bele. Ez ad egy jó értelemben vett empátiát az alkotmányos intézmény működését illetően. Ezért lehet, hogy tárgyilagosabban fognak minket megítélni egy következő határozatnál.

Fotó: Mayer András