Ezen a héten történt

Hetente frissülő összeállításunkban az adott héthez kapcsolódó fontos és érdekes tudomány- és technikatörténeti eseményekről emlékezünk meg röviden.

Philipp Lenard

1862. június 7-énPhilipp Eduard Anton Lenard nárd FülöpEötvös Loránd

1953. június 7-én halt meg Róheim Géza magyar származású amerikai pszichoanalitikus néprajzkutató. (Született: 1891.) Ő volt az első etnológus, aki a pszichoanalízis eszközeit alkalmazta afrikai, ausztráliai, új-guineai és délnyugat-amerikai néprajzi kutatásai során, és freudista eszközökkel próbálta megérteni az általa vizsgált kultúrák lényegét. Róheim sokszínűségét mutatja, hogy mítoszok, rítusok, népi hiedelmek és népszokások sokaságát és összefüggéseit éppúgy vizsgálta, mint az ún. primitív népek álmait, nemi életének jelenségeit és játékait, vagy a különböző társadalmi intézmények létrejöttét.

A British Museum ma

252 éve, 1753-ben II. György angol király British Museum-otSir Hans Sloane British Museum Bloomsbury-ben.

380 éve, 1625-ben ezen a héten, június 8-án született Gian Domenico Cassini
olasz származású francia csillagász, aki a Párizsi Francia Királyi Csillagvizsgáló első igazgatója volt. Munkássága során négy Szaturnusz-holdat (Tétisz, Dione, Rhea és a Japetusz) fedezett fel. Több más csillagász mellett ő is megtalálta a Szaturnusz gyűrűjében látszó legnagyobb rést, melyek az égitest A és B gyűrűje között található. Emellett az első tudós volt, aki törvényt írt fel a csillagászati fénytöréssel kapcsolatban, mely módosítja az égitestek látható pozícióját.

1695-ben június 8-án halt meg Christian Huygens holland matematikus, csillagász, aki többek között a Szaturnuszt, pontosabban annak gyűrűit vizsgálta, és meghatározta azok pontos alakját. Emellett a Szaturnusz első holdjának felfedezése is az ő nevéhez fűződik (1655). A két XVII. századi neves Szaturnusz-kutató neve összekapcsolódott, amikor 1997. október 15-én a floridai Cape Canaveral légitámaszpontról a NASA elindította azt az űrszondát, melynek feladata az volt, hogy hat év alatt elérje a Szaturnuszt. 2004-ben ez sikerült is: a Cassini-Huygens szonda azóta a Szaturnusz körül kering.

Cassini-Huygens a Szaturnusz közelében

1905-ben ezen a héten, június 9-én jelent meg Albert Einstein azon cikke, melyben Max Planck kvantumhipotézise alapján magyarázatot szolgáltatott a fényelektromos effektusra. A foton fogalmának bevezetésével a kvantummechanika előfutára volt. Ezért a tanulmányáért 1921-ben megkapta a Nobel-díjat. Albert Einstein 1905-ben az Annalen der Physik tekintélyes német fizikai folyóiratban egy év alatt öt fontos cikket jelentetett meg, amelyekből három korszakalkotó jelentőségűvé vált a modern fizika szempontjából. (A másik két meghatározó tanulmány egyikében a speciális relativitáselméletet fejtette ki, míg a másik cikkben Ludwig Boltzmann statisztikus fizikai vizsgálatait kiterjesztve részletes magyarázatát adta a Brown-féle mozgásnak, közvetve bizonyítva ez által az atomok létezését.) Albert Einstein cikke megjelenésének 100 éves évfordulója alkalmából idén tartják világszerte a Fizika Nemzetközi Évét, melyről Magyarországon is sokan megemlékeznek. Természetesen a Mindentudás Egyeteme is ünnepel: fizikai előadásokkal, a Fizika Évéhez tartozó rendezvények bemutatásával tiszteleg Albert Einstein munkássága előtt.