Az új internetes magazin űrt szeretne betölteni Magyarországon és Európában. Magyarországon sokan - például informatikusok, közvélemény-kutatók - foglalkoznak az internettel, de az online világ, a kibertér kultúrája nem kap annyi publicitást, mint nyugaton - nyilatkozta a Mindentudás Egyetemének Dr. Rétfalvi Györgyi, a Freeside Europe főszerkesztője, a Kodolányi János Főiskola (KJF) Kommunikáció Tanszékének docense.
A KJF vezetősége kérte fel Rétfalvi Györgyit arra, hogy a főiskola széles nemzetközi kapcsolathálózatára támaszkodva - norvég, lengyel, ukrán oktatási intézményekkel együtt - hozza létre az új folyóiratot. Mivel eredetileg is az internetes világ kultúrájával szerettek volna foglalkozni, kézenfekvő volt, hogy a megjelenési forma is internetes legyen.
Az információs társadalom korában a tudományos élet egyre inkább az internetre tevődik át, amely mobil, dinamikus és rugalmas felületet kínál a tudományos publikációk számára. Az első szerkesztőségi ülésen sikerült meghatározni, hogy a társadalom- és humántudományok közül a szociológia, a kommunikációelmélet, a médiatudomány, a művészetelmélet és az irodalomtudomány horizontja felől figyelik az információs társadalom dinamikusan és gyorsan változó kultúráját.
A Freeside Europe szerkesztői is szeretnék kiaknázni az internet adta lehetőségeket - a főszerkesztő példaként a fórumot említi. Ennek lényege, hogy a publikált írásokat bárki véleményezheti a cikkekhez kapcsolódó fórumokon, aminek eredményeként remélhetőleg tudományos diskurzus alakul ki egy-egy téma körül. Az alapítók leginkább azt szeretnék, ha a tudományos disputákba más szakterületek képviselői is bekapcsolódnának, így idővel az interdiszciplinaritás jellemzi majd a vitákat.
A világhálón májusban publikált "első számban" külföldi és magyar tanulmányok olvashatók. A szerzők többsége jelenleg még főleg a folyóiratot elindító iskolák tanárjai, de a szerkesztőbizottság júniusra kibővült az Európai Online Újságíró Díj (EOJA) alapítójával Nagy-Britanniából. Milverton Wallace olvasója és írója is lesz a következő számtól a Freeside Europe-nak.
A szerkesztők igyekeznek felvenni a kapcsolatot az érintett országok tudományos életével. A közeljövőben interaktív tudományos diskurzustérként gondolják el a folyóirat fejlődési irányát. Rétfalvi szerint ez nehéz feladat, de a visszajelzések szerint mind Magyarországon, mind külföldön nagyon kedvezően fogadták az új folyóiratot.
A világon egyébként 2004-ben megint jelentősen növekedett az infokommunikációs technológiára fordított kiadások összege és az internethez csatlakozók száma. Az Economist Intelligence Unit által készített világranglistán az európai, különösen a skandináv országok igen előkelő helyen vannak, Magyarország pedig 30. a sorban. A főszerkesztő az otthoni internethasználók számának növelése mellett az online tartalomszolgáltatás fejlesztését és az információs írástudás kiterjesztését tartja a legsürgetőbb hazai feladatnak.
Mit jelent valójában az információs társadalom kultúrája? "Sok követője van annak a kommunikációelméleti paradigmának, mely szerint a közösség médiahasználata igen erősen befolyásolja a társadalom változásait, vagy más irányból megközelítve a társadalmi formát meghatározza a médiahasználat. Az információs társadalom legjellemzőbb médiuma az internet, amely megjelenésével a hagyományos tömegkommunikációs eszközöket is lassan a maga képére formálja, értem ezalatt az interaktív, participatív felületek megerősödését a televízióban, rádióban, és persze a nyomtatott sajtó elmozdulásait is. Ezen kívül a hagyományos tömegmédiumok valamilyen formában már az interneten is megjelennek. A digitális információ túlsúlya egyre inkább a médiakonvergencia kiteljesedése felé mutat. Ezek a változások a médiahasználókat is befolyásolják és apróbb-nagyobb társadalmi változásokat generálnak." (Rétfalvi Györgyi) |