Nemzetközi biokémiai konferencia kezdődött Budapesten

Július 2-án megkezdődött az Európai Biokémiai Szövetségek Egyesülete (FEBS) és a Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Egyesület (IUBMB) közös kongresszusa Budapesten. A hatnapos tudományos összejövetelen húsz ország 250 kutatója tart előadást. Eddig 89 országból 2800-an regisztráltatták magukat a rendezvényre, melynek idén fő témája a fehérjék világa, valamint a fehérjékkel foglalkozó tudományág, a proteomika. A Mindentudás Egyeteme egész héten tudósít az izgalmas programról!

A konferencia főszervezői a Magyar Biokémiai Társaság, a FEBS, az IUBMB és az ELTE Természettudományi Kara. A lebonyolításban komoly szerepet vállalt a Kutató Diákok Országos Szövetsége is: 150 diákjuk egész nap segíti a résztvevőket az eligazodásban. A résztvevők nagy száma miatt egy majdnem 3000 fős sátrat kellett építtetni az ELTE TTK lágymányosi épületei közé, mert sehol sem találtak olyan nagy előadót, ahol a megnyitót meg lehetett volna tartani.

A kongresszus szervezői igyekeztek meghaladni a tudományos konferenciák megszokott kereteit és a rengeteg előadás, szimpózium és workshop mellett "A vidám tudomány: konferencia a kreativitásért"-szlogennel kiegészítő programokat hirdettek. A tudósok például az előadások szüneteiben olyan versenyszámokban mérhetik össze tudásukat, hogy ki tudja a legszebb fehérje-szobrot elkészíteni. Vetélkedőt szerveznek a fehérjékről készült háromdimenziós animációknak is. Emellett kiállítás nyílik "A sejt felfedezése a modern festészetben" címmel, ahol olyan festményeket mutatnak be, melyeken kis fantáziával proteineket, proteinrészleteket lehet felfedezni. A tárlaton többek között Vasilij Kandinskij, Jackson Pollock, Joan Miró, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László képein fellelhető sejtszerkezetek másolatát lehet látni.

A konferencia ezen túl további érdekességeket rejt magában. Több mint ötven előadó, köztük a Nobel-díjas Peter Agre vállalta, hogy prezentációjuk végeztével részt vesznek egy "pubtour"-on, ahol fiatal kollégáikkal társalognak majd előadásukról egy budapesti kávézóban. Ez sokkal felszabadultabb eszmecserére ad lehetőséget, és összehozza a különböző kutatógenerációkat.

Két kiemelt "belső konferenciát" is rendeznek "Nők a tudományban" és "Társadalom és tudomány" címmel. Az első egy munkaebéddel egybekötött műhelyvita lesz, melyen a téma több nemzetközi szaktekintélye szerepet vállal. A beszélgetést Nancy Hopkins, az Amerikai Tudományos Akadémia tagjának előadása nyitja meg. Hopkins 1999-ben parázs vitát váltott ki a New York Times-ban megjelent cikkével, melyben a nők hátrányos karrierépítési lehetőségeiről számolt be. A második kiskongresszus két részből fog állni. Az egyik részben újságírók és tudósok beszélgetnek a sajtó és a tudomány - sokszor félreértések miatt feszültté váló - viszonyáról. A másik részben tudósok beszélgetnek arról, hogy miként lehetne javítani a társadalom és a tudomány közti viszonyt.

Janez Potocnik az európai tudomány jövőjéről beszélt

Friedrich Péter Janez PotocnikMagyar Bálint Israel Pecht Mary Osborn Julio Celis

A megnyitón körülbelül hatszázan voltak