Az első klónkutya fogadtatása

Megszületett az első klónozással létrehozott kutya, Snuppy - írtuk pár napja. Habár ezt a genetika sikerének lehetne elkönyvelni, a kutatások mégis inkább arra mutattak rá, mennyire sikertelenül folynak a klónkísérletek. Ez viszont ismét csak gerjeszti a téma körül kialakult szakmai-etikai vitát.

Snuppy létrehozásához a szöuli Nemzeti Egyetem munkatársai - Huang Vu-szuk vezetésével - 1095 kutyaembriót hoztak létre, ezeket 123 pótanyába ültették be. Ennek mindössze három sikeres terhesség lett az eredménye. Az egyik magzat elvetélt, míg a másik kettő császármetszéssel jött világra áprilisban (Snuppy esetében a pontos dátumot is felfedték: április 24-én született). Egyikük 16 hetes volt, mikor tüdőgyulladásban elpusztult. Maradt Snuppy, az afgán agár, amely 16 évesen "él és virul". 1095 embrióból tehát egyetlen - egészségesnek tűnő - egyed maradt: a hatékonysági ráta 1,6 százalék.

Gerald Schatten, a Pittsburghi Orvostudományi Egyetem kutatója, Huang kutatási és technológiai tanácsadója azon az állásponton van, hogy ez az arány indokolttá teszi, hogy sehol se lehessen embereket klónozni. "Mivel ismét bebizonyosodott, hogy a reproduktív [szaporodási célú] klónozás nem biztonságos és nem is hatásos, ezért arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egész világon tiltsák meg az emberek reproduktív klónozását, mely etikátlan is" - mondta a Snuppy létrehozása miatt összehívott sajtótájékoztatón.

A DNA feltöltése a petesejtbe

Dolly

"Hozz nekem egy emberi petesejtet, egy, a beavatkozáshoz szükséges társadalmi konszenzust és jogi engedélyeket, és legyártom a replikánsodat [klónmásolatodat] egy éven belül" - mondta ez év júniusában Park Sze-Pill dél-koreai genetikus, a szintén szöuli Maria Biotech vezető kutatója. "Szemben azzal, amit sokan hisznek, az embert sokkal könnyebb klónozni, mint egy tehenet vagy egy disznót" - vélekedett a tudós.

Park Sze-Pill véleményét sokan eltúlzottnak tartják. A klónkutyát előállító Huang Vu-szuk 2004 februárjában a Science magazinban számolt be arról, hogy kollégáival harminc emberi embriót hoztak létre klónozással, és "gyógyászati célú őssejteket" nyertek ki belőlük. Huang ezt nem tartja klónozásnak: igaz, hogy nőkből vett petesejteket genetikai tartalommal tölt fel, de ezek a sejtek sosem válhatnak emberré. "Ez egy szomatikus nukleáris transzfernek nevezett tudományos tevékenység, mely nem tartalmaz megtermékenyítést."
Júniusban ő volt az, aki azt nyilatkozta egy konferencián, hogy az emberek klónozása még évtizedekig csak egy megvalósíthatatlan és veszélyes fantazmagória marad, mely amellett, hogy etikailag felháborító és orvosilag veszélyes, technikailag kivitelezhetetlen is.

Huang egyébként tervezte, hogy majmokon is végrehajtja a klónozást, de a mostani kutyakísérlet után közölte, hogy mégsem végzi el a kísérletet, mivel a majmok esetében a klónozás már technikailag túl nehéz. Park szerint azonban dél-koreai kollegája csupán azért marad távol az embereken végzett reproduktív klónozástól, hogy elkerülje a témát övező etikai vitát.

King Chow, a hong-kongi Technológiai és Tudományegyetem helyettes biológusprofesszora üdvözölte a kutyaklón megszületését, de figyelmeztetett: a tudományos közösségnek őrködnie kell azért, hogy elkerüljék az esetleges emberi klónkísérleteket. "A klónozási technológia fejlődése nagyon pozitív dolog, de a legfontosabb, hogy figyelemmel kísérjük, kinek a kezébe kerül" - véli King Chow. "Ha a felfedezés azzal a céllal született, hogy többet tudjunk meg arról a folyamatról, hogy miként alakulhat ki az ember egyetlen petesejtből - mely területen hatalmas hézagok vannak a tudásunkban - ez esetben nagyon fontos eredményről beszélhetünk."

Forrás: AFP, Reuters