A Behálózva című kötet tizenöt fejezete stílszerűen tizenöt láncszemet alkot. Az olvasón áll, hogy összekapcsolja-e az egyes láncszemeket egy újabb, a könyvön túli hálózatot létrehozva így. Senki ne gondolja, hogy a hálózatok alig egy évtizede népszerűvé váló tudományágának száraz és unalmas bevezető leckéit olvassa majd! A könyv természet- és társadalomtudományok, sőt pusztán a hétköznapi élet jelenségei iránt érdeklődők számára is letehetetlen olvasmány, valódi szellemi kaland.
Viszonylag fiatal tudományról lévén szó, a történeti fejlődés leírása nem a szokásos módon történik. A szerző anekdotázó, szellemes stílusban mutatja be a 20. század első évtizedeiben úttörő tevékenységet végző Erdős Pál és Rényi Alfréd munkásságát. A két magyar tudós eredményei máig a hálózatkutatók fontos kiindulópontjait jelentik. A véletlen hálózatok elméletének alapjait fektették le, mely ma is sokszor nehezen meghaladható alapvetést jelent.
Faludy GyörgyAlbert EinsteintőlJózsef AttilátólKarinthy Frigyestől
Innen egyenes út vezet a hálózatok egyik alapvető jellemzőjéhez, a kis világokhoz. A kommunikációelmélet kedvelt tézise a világfalu elmélete. Az internet és a modern tömegkommunikáció eszközeinek köszönhetően a 20-21. század fordulójára bárki könnyedén elérhetővé vált, mindegy, hogy éppen hol tartózkodik és mit csinál. A gyorsuló világ egyben szűkült is. Mindez nem lenne lehetséges középpontok és összekötők nélkül, akik/amelyek arról gondoskodnak, hogy a kisebb hálózatok egy vagy több nagyobb hálóvá kapcsolódjanak össze - ez az internet működésének egyik alapelve. Az olyan szájtok, mint a Google vagy a Yahoo! ilyen középpontokként szolgálnak, ahonnan több millió más weboldalt érhetünk el egyetlen kattintással. Barabási Albert-László és kutatócsoportja a web "átmérőjét" is meghatároza: eszerint átlagosan 19 kattintásnyi távolságra vagyunk bármilyen más oldaltól.
Nemcsak az internet, bármely más hálózat esetében mára alapvető fontosságú a biztonság kérdése. A vírusokkal, támadásokkal szembeni megfelelő védelmi stratégia kidolgozása (a szerző itt a 2001. szeptember 11-i események ilyetén szempontú elemzéséről sem feledkezik meg) mára közérdekké vált. Az AIDS-vírus terjedése, a nagy amerikai áramszünetek, a több célpont elleni összehangolt terrortámadások, a 2000-es amerikai elnökválasztás váratlan fordulata, bizonyos termékek hirtelen jött, majd még gyorsabban elillanó népszerűsége, a LoveBug vagy a Code Red nevű számítógépes vírusoknak az egész világot érintő hatásai egytől egyig Barabási Albert-László példatárát gazdagítják.
A kötet különleges érdeme, hogy szerzője nem akadálytalan diadalmenetként ábrázolja akár saját, akár kollégái útját a hálózatok világában. Kiváltképp emlékezetes tehetséges doktoranduszának, Albert Rékának az esete: "1998 márciusában... meghívtam Albert Rékát ebédre, ő még csak harmadik féléves doktorandusz hallgató volt, mégis elég publikációja volt ahhoz, hogy megkapja a doktori fokozatot. Egyik tanulmányát a Nature és a Science News címlapon hozta le... Tehát az ebédmeghívásom célja ellenkezett minden józansággal: arra akartam rávenni, hogy adja fel kutatásait, melyekben oly sikeres volt, és kezdjen valami teljesen másba. Elmondtam neki álmomat a hálózatok tanulmányozásáról." Utóbb kiderült, az ebédmeghívással Barabási Albert-László elérte célját, sőt annál többet is. Olvasmányos stílusú, de a mélységet sem nélkülöző kötete bármelyikünknek kedvet csinálhat: hálózatra fel!
(Albert-László Barabási: Behálózva: A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Bp., Magyar Könyvklub, 2003. 2900,-Ft)