Szabadgyökökkel jóban rosszban

A nők tovább élnek, mint a férfiak, a vékonyak hosszabb életűek, mint a kövérek. Japánban található a legtöbb száz éven felüli ember. A mediterrán vidéken élők között, köszönhetően a magasabb vörösborfogyasztásnak, kevesebb a szívinfarktus, mint más országokban. Ha rendszeresen sportolunk tovább megőrizzük egészségünket. Ha kevésbé szennyezet levegőn élünk, szebb marad a bőrünk. Ezek mind-mind evidenciák. Az azonban még nem, hogy mindezek hátterében a szabadgyökök állnak. Szabadgyökökről, oxidánsokról, antioxidánsokról beszélgettünk dr. Szabó Csabával, aki mintegy húsz éve kutatja ezen molekulák hatásmechanizmusát.

Mostanában egyre több reklámozó állítja: terméke véd a szabadgyököktől. A szabadgyökök valóban mind károsak?
- A szabadgyököknek és oxidánsoknak több fajtája létezik. Ezek között vannak olyanok, amelyek a szervezetben szabályozó funkciókat látnak el, például a vérnyomást, az erektilis funkciót vagy bizonyos agyi működéseket szabályoznak. Ezeket a szabadgyököket nem szabad gátolni "munkájukban", mert akkor a szervezet optimális működése sérül. Vannak káros molekulák, ilyenek a peroxidok. A szabadgyökök annak alapján ítélhetőek meg, hogy milyen formában, mekkora mennyiségben és hol keletkeznek, valamint, hogy hol, milyen molekulákra hatnak.

Szabadgyökök és oxidánsok okozta betegségek

Ezek a molekulák kívülről jutnak be a szervezetbe vagy termelődnek sejtjeinkben is?
- A legutóbbi tizenöt év kutatásaiból kiderült, hogy a szabadgyököket a saját szervezetünk is termeli, s hogy nagyon fontos szerepük van számos betegség kialakulásában. Például sugárterápiás kezelés során keletkezhetnek szabadgyökök, (amely többek között a DNS törését is előidézi, és amelynek hatására aztán másodlagos károsodások is kialakulnak). A szabadgyökök fontos szerepet játszanak sok más betegség és szövődményeik kialakulásában is. A cukorbetegek vérének magas cukorszintjéhez több szövődmény is társulhat, mivel bizonyos sejtekben káros szabadgyökfolyamatok indulnak be. Ezek okozzák az erek belső falán lévő sejtréteg, az endotélium sérülését, ami aztán érrendszeri elváltozáshoz, szívinfaktushoz, agyvérzéshez, vesebetegséghez, vagy akár szemproblémákhoz is vezethet. De említhetem az öregedés folyamatát is. Az öregedő szervezet sejtjei egyre több és több szabadgyököt produkálnak. A mitokondrium szerepe természetesen, az, hogy oxigén felhasználásával energiát termel a sejtekben. Ám a folyamat melléktermékeként szabadgyökök is keletkeznek. Normális esetben ezeket a mitokondrium, illetve a sejt antioxidáns molekulái és enzimei képesek semlegesíteni. Az öregedés során az antioxidáns rendszerek egyre nagyobb mértékben károsodnak, ezért a szabadgyökök által előidézett káros hatások megnőnek, felgyülemlenek. (Másrészt sokszor a sejtkárosodást kijavító repair-mechanizmuok sem működnek olyan hatásfokkal, mint fiatal, egészséges szervezetben). Szabadgyökökkel összeköthető folyamat Parkinson-kórban szenvedők agyának egy meghatározott régiójában egy bizonyos életfontosságú sejtcsoport pusztulása is. És még sok más betegségben - a reumától kezdve a központi idegrendszeri gyulladásokon keresztül, bélgyulladásokon át - ugyancsak fontos szerepe van a szabadgyök-reakcióknak.

A szabadgyökök és oxidánsok ellen
többféle módon védekezhetünk

A szív- és érrendszeri betegségekben is.
- A szív- és érrendszeri megbetegedések összetettebb folyamatok következményei: két - egy nem túlságosan káros és egy kimondottan jó hatású - szabadgyök szerencsétlen találkozása a bajok forrása. A szervezet termel egy alapvetően jótékony hatású szabadgyököt, a nitrogén-monoxidot. Ennek a gyöknek az a feladata, hogy az ereket tágítsa, nyitva tartsa, továbbá. hogy meggátolja, hogy a vérlemezkék egymáshoz tapadjanak, aktiválódjanak. Probléma akkor van, ha szív és érrendszeri betegségekben, vagy cukorbetegségben, az erek belsejében, az endotélium sejtrétegben a szuperoxid-szabadgyök is felbukkan, s a találkozásból egy új káros oxidáns, a peroxinitrit keletkezik. Ez a vegyület jelentősen hozzájárul az erek és a szívizomzat károsodásához. Kutatócsoportommal létrehoztunk olyan molekulákat, amelyek ezt az oxidánst, katalitikus alapon lebontja, vagyis úgy, hogy önmaga nem változik meg a reakciókban (Ez jelentős különbség a klasszikus antioxidáns vitaminokhoz, amelyek egy oxidáns molekulát semlegesítenek, de ezáltal önmaguk is inaktiválódnak). Ezen új típusú antioxidánsokat gyógyszerként próbáljuk fejleszteni, és jelenleg biztonsági vizsgálatokat végzünk velük. Bizakodó vagyok, mert állatmodellekben ezek a szerek jelentős védő hatásokat mutatnak, és sokkal kevesebbet kell belőlük adni, mint a klasszikus antioxidánsokból.

Bánsági Éva