Magyar agykutatók cikke a Science-ben

A közelmúltban magyar agykutatók cikkét közölte a Science Magazine. A Szegedi Tudományegyetemen Tamás Gábor vezetésével működő kutatócsoport a Szentágothai János által felfedezett különleges idegsejtek, az úgynevezett kandelábersejteknek működését kutatva jutott új felfedezésre.

A magyar agykutatás kimagasló hagyományokkal rendelkezik az agykérgi idegsejtek funkcionális vizsgálatában. Tamás Gábor(az MTA doktora) kutatócsoportja a Szegedi Tudományegyetemen ezeket a hagyományokat követve a legkülönlegesebb típusú idegsejtet vizsgálta és az eredményeket a Science folyóiratban tette közzé.

A kandeláber vagy más néven axo-axonikus sejteket harminc évvel ezelőtt fedezte fel Szentágothai János (az MTA volt elnöke) és Somogyi Péter (akadémikus). Az axo-axonikus sejtek különleges tulajdonsága, hogy a többi idegsejt felé gamma-amino vajsav - a legfontosabb gátló természetű idegi átvivőanyag - felszabadításával jeleket csak a célsejtek egy speciális részére adnak. A speciális sejtrész az axon kezdeti szakasza, ahol eldől, hogy egy idegsejt ad-e jeleket a többi sejt felé, vagy csendben marad. Az a tény, hogy a többi sejtet a kommunikáció szempontjából döntő fontosságú sejtrégión befolyásoló idegsejt típus létezik, agykutatók generációinak figyelmét keltette fel és több anatómiai, élettani és idegtudományi tankönyvben illusztrálja a stratégiai elhelyezkedésű gátlást.

A szegedi csoport eredményei viszont azt mutatják, hogy az axo-axonikus sejtek nem gátló természetűek, hanem éppen ellenkezőleg, serkentik a többi sejt működését. Mivel a serkentés az axo-axonikus sejtek felől a célsejtek speciális részére érkezik, ezért a hatás sokkal erőteljesebb, mint az eddig ismert serkentő természetű sejtek hatása. Ez egy ezidáig ismeretlen agykérgi jelenség azonosítását tette lehetővé, amely során egyetlen idegsejt is képes több sejtből álló idegsejt hálózatok megbízható aktivációjára.

A cikk absztraktja a Science Magazine honlapján (A teljes szövege csak előfizetők számára hozzáférhető.)

Forrás: Tamás Gábor, Szegedi Tudományegyetem