A CERN, amelyet 20 európai tagállam tart fent, a világ legnagyobb fizikai kutató intézete, Genf mellett, a svájci-francia határon található. Az 1954-ben létrehozott szervezet a nemzetközi együttműködés sikeres példájává vált, ahol 80 állam 6500 tudósa vesz részt a kutatásokban. Magyarország 1992 óta teljes jogú tagja a szervezetnek.
A CERN a békés célú, teljesen nyilvános alapkutatás feltételeit teremti meg, amelynek célja világunk megismerése. Miből áll és hogyan keletkezett a világegyetem? Mi ebben az elemi részecskék szerepe? Mely erők határozzák meg a részecskék viselkedését? Hogy válaszolhassunk ezekre a kérdésekre, kísérleteket kell végezniük a tudósoknak és a CERN infrastruktúrát biztosít ezekhez a kutatásokhoz. Az infrastruktúrába beletartoznak a világ legnagyobb és legbonyolultabb kísérleti eszközei is. Az épülő Large Hadron Collider (LHC) részecskegyorsító - amely várhatóan 2007-ben kezdi meg működését - hossza 27 km és szupravezető hőmérsékleten, az abszolút nulla fok környékén fog működni. A gyorsító rendszerhez kapcsolódó detektorok tömege egyenként is meghaladja az Eiffel torony teljes súlyát és számos detektorának magassága vetekszik egy 8 emeletes lakóházéval. A feldolgozásra kerülő adatmennyiség évi 20 millió CD-ROM megtöltésére lesz elegendő. Ez természetesen azt jelenti, hogy az új fizikai kísérletek jelentős kihívást jelentenek az informatikusok számára is. A jövő elosztott adatfeldolgozási rendszerének a GRID-nek fejlesztése is a CERN-ben zajlik. Nem szabad megfeledkezni azonban a múltról sem, mert a World Wide Web innen indulva hódította meg a világot.
A Laboratórium technikai szintje, amely a világ élvonalába tartozik, húzóhatást gyakorol számos tudományos és technológiai területre, mint például az anyagtudomány, elektronika, gyártástechnológia és számítástechnika. A kísérletek megvalósítása a legmagasabb színvonalat és a meglévő technológiai korlátok áttörését is igényli több tudományterületen.
A CERN évente körülbelül 100 fiatal munkatársnak - főleg műszaki és tudományos területen - biztosít kutatási- és munkalehetőséget az informatika, elektronika, mechanika, szupravezető alkalmazások, hűtési módszerek, vákuumtechnológia, felületi fizika, anyagtudomány valamint építőmérnöki területeken.