Ezt a kapcsolatot Charles Darwin még áthághatatlan korlátnak nevezte, azaz kizárta annak a lehetőségét, hogy az óceán mélyén, egymástól 5 000 kilométerre, a Csendes-óceán keleti, illetve középső medencéjében élő halfajok között fennállhat ilyen viszony.
Amikor a vizsgált területen élő, nem vándorló halfaj húsz altípusának DNS-ét vizsgálták az amerikai Smithsonian Intézet kutatói, akkor rájöttek, hogy az egyes, még oly távol élő populációk között is rendkívül közeli kapcsolatok tárhatók fel. Az egy fajon belüli azonosságok tehát átjutottak a virtuális határvonalon, vagyis a gének mindkét irányban szabadon mozogtak.
Az igazi trópusok a partokon túl kezdődnek |
Sokáig élt az a köztudatban, hogy csekély átáramlás kizárólag nyugat-keleti irányban képzelhető el, de fordítva, kelet-nyugati viszonylatban nem létezik. D. Ross Robertson és kutatótársai újonnan megjelent közleményükben ezzel a feltevéssel ellentétben bebizonyítják, hogy a Csendes-óceán területén érvényesülő vándorlás közel 20%-a kelet-nyugati irányultságú. "A jelen tanulmány további bizonyítékokkal szolgál ehhez a tételhez." - mondja Robertson. Hozzátette még: "Az emberek azért foglalkoztak különösen sokat a keleti irányú mozgásokkal, mert az El Nino néven ismert jelenség ebbe az irányba hat."
Bár a tanulmány meggyőző érveinek hatására azt már sikerült teljes bizonyossággal kizárni egy olyan esemény hajdani bekövetkeztét, amely elválasztotta volna egymástól ezeket a fajokat, minden egyéb alternatív hipotézis, amely az elkülönült jelenlétüket hivatott megmagyarázni, továbbra is érvényesnek tekinthető. A fajok közül csupán néhány különült el hosszú idővel ezelőtt, mások esetében újabban kerülhetett sor erre. Ami pedig a legfontosabb: bizonyítékokkal bírunk arra nézve, hogy a gének áramlása mindkét irányban bekövetkezett.
A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet (Smithsonian Tropical Research Institute) a Smithsonian Intézet egyik egysége. Központja Panama Cityben található. Az intézet célja a trópusi környezetről szóló tudásunk mélyebb megértése, az emberi társadalomra gyakorolt pozitív hatásainak vizsgálata. Az intézet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalok is elkezdjenek foglalkozni a trópusok élővilágával, s így is tudassák a közvéleménnyel, milyen különleges szépségek rejlenek a trópusi ökoszisztémákban.