A szűk szakmától eltekintve nagyon kevesen tudják, hogy a világon az első szervátültetést egy magyar szakember végezte Bécsben. Mit tudunk róla?
- A Pécsett született Ullmann Imre vitte végbe ezt a szakmai bravúrt 1902-ben a bécsi orvostudományi egyetem sebészeti intézetében. Egy kutyának vette ki az egyik veséjét, amit az eb nyakára ültetett be. Mivel akkoriban még nem ismerték az érvarrás technikáját, ezért Ullmann az ereket fémcsövekkel kötötte össze. 105 évvel ezelőtt hatalmas visszhangot váltott ki a beavatkozás.
Milyen szervet lehet ma átültetni, és mit lehet esetleg néhány évtized múlva?
- Hogy mit lehet néhány évtized múlva átültetni, azt nem tudom, mert az orvostudomány nem foglalkozik jóslással. Amit ma átültethetünk: szív, tüdő, máj, vese és a hasnyálmirigy. Az összes többi átültetés - például a bőr, csont, ín - szövetek transzplantációját jelenti.
Milyen a szervátültetettek túlélési esélye?
- Minden szervátültetés túlélési esélye jobb, mint a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők ötéves túlélési esélye - a női emlőráktól eltekintve. Az ötéves túlélési esély a szívátültetettek esetében 90, a májnál 75, a vesénél 75-80, a tüdőnél pedig 35-40 százalék körül mozog.
Miért nincs elég donor nálunk, illetve milyen hosszú a várólista?
- Sehol sincs elegendő donor a világon, mindenütt többen várnak, mint ahányan kapnak új szervet. Hazánkban jelenleg 4-6 ember vár tüdőre, 10-12 szívre, 70 májra, 860 vesére.
Milyen a hazai szakma nemzetközi megítélése?
- A Semmelweis Egyetem Baross utcai Transzplantációs Klinikája a veseátültetés terén Európa nyolcadik legnagyobb forgalmú intézménye. Májátültetés terén a középmezőnyben foglalunk helyet. Kontinentális elismertségünk jelentős, mert betegeink túlélési esélyei jók, semmivel sem maradunk el a nagy nyugati egészségügyi centrumok eredményeitől. Az átültetésre szorulók nálunk is mindazt megkapják, amit a nyugati betegek. Egy új szerv reményében nem kell külföldre menni.
Forrás: Népszabadság