A gyógyszerfogyasztás statisztikái

A Mindentudás Egyeteme szegedi programjában Soós Gyöngyvér A gyógyszerfogyasztás mutatói hazánkban és Európában címmel tartott előadást. A Szegedi Egyetem összefoglalója.

A magyarországi demográfiai adatok és a megbetegedések aránya kedvezőtlen képet mutatnak a nemzetközi összehasonlításokban, a sereghajtók között foglalunk helyet, ezért az egészséges nemzet jövője érdekében kívánatos lenne (nemzetközi mércével mérhetően) a közösségi átlagot meghaladó összegeket fordítani a javítást célzó tevékenységekre, így a gyógyszerellátás támogatására is. Az ország költségvetésének teljesítőképessége azonban korlátozott, ezért a gyógyszertámogatások relatív mértéke csökken, a lakosság ilyen irányú terhelése folyamatosan nő.

"Szomorú, hogy minden harmadik nő, és minden negyedik férfi úgy gondolja, hogy nem tehet semmit az egészsége érdekében." - mondta Dr. Soós Gyöngyvér, az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet intézetvezető egyetemi docense, aki múlt hét szerdán "A gyógyszerfogyasztás mutatói hazánkban és Európában" címmel tartott előadást a Mindentudás Egyetemén.

Magyarországon a csecsemőhalálozás csökkenése sikertörténetnek tekinthető, mert statisztikai adatok alapján 1970-től napjainkig hetedére csökkent a csecsemőhalálozás. A probléma csak az, hogy még ezzel az adattal is a világ sereghajtói között maradunk. Szintén negatív adat: a születés várható élettartam mindkét nem esetében Magyarországon a legrosszabb. Megdöbbentő, hogy tíz évvel kevesebbet élnek a magyar férfiak, mint a legjobb mutatókkal rendelkező japánok. Évek óta egyre kevesebb gyermek születik, és emellett férfiak és nők esetében is nagyon alacsony a hetven év feletti lakosság. A munkaképes korú lakosság szintén alacsony mutatóval rendelkezik. Milyen betegségekre vezethető ez vissza? Hazánkban is jellemző halálokok a szív-, érrendszeri és a daganatos betegségek. Hazánk sajnos ezen a téren is élen jár.

A gyógyszerellátás az egészségügyi szolgáltatások meghatározó része, a gyógyszerfogyasztás tehát csakis az általános egészségügyi helyzet keretében értékelhető. A médiában gyakran hallani, hogy hazánkban a gyógyszerfogyasztás mértéke drámai módon megnőtt. A gyógyszerre fordított közkiadások aránya nyolcszorosára növekedett 1993 óta. Ez azonban nominális érték (többek között az inflációt beleszámítva), így amennyiben reálértékre vagyunk kíváncsiak, akkor azt az adatot kapjuk, hogy megkétszereződött a gyógyszerfogyasztás. Magyarán, a gyógyszerfogyasztás értékének növekedése nemcsak az áremelkedés következménye, hanem a gyógyszerfelhasználás ténylegesen is nő. Érdekes, hogy mennyi pénzt fordítunk a hazai gyógyszerforgalomra; Magyarországon az egy lakosra jutó patikai gyógyszerforgalom 150 euró.

A szakmai elemzések arra utalnak, hogy a fogyasztásnövekedés jellemzően a krónikus betegségek (magas vérnyomás és vérzsír szint, cukorbetegség, depresszió) kezelésére alkalmazott gyógyszerek esetében látványos, azonban a kezelés eredményessége csak évek múlva jelentkezik. 1995 és 2004 között a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek fogyasztása a duplájára nőtt. Ugyancsak népegészségügyi probléma a depresszió. Hazánkban minden negyedik embernek van depressziós epizódja. Különösen ijesztő ez az adat, hiszen az öngyilkosságok hátterében rendkívül nagy arányba ez a betegség áll. 1993 és 2004 között az ötszörösére növekedett a depresszió kezelésére alkalmas szerek aránya.

A legjellemzőbb akut betegség, a baktériumos fertőzések kezelésére használt antibiotikumok fogyasztása országosan, évekre visszamenőleg egyenletes, de regionálisan nagy ingadozást mutat, amelynek hátterében elsősorban a szociális különbségek állnak. Az összehasonlító szakmai elemzések azt mutatják, hogy gyógyszerfogyasztás volumene az európai trendeknek megfelelően alakul.

A statisztikák szerinti emelkedő gyógyszerfogyasztás nem a közeljövőben éri el az eredményeit, hanem csak hosszú évek múltán, és a betegségi mutatók csak akkor fognak lefele tendálni.

Németh Attila Gergely

Forrás: Szegedi Egyetem