Kulcs a molekulák megismeréséhez

Sohár Pál vegyészmérnökkel a Népszabadság újságírója beszélgetett az NMR-spektroszkópiához.

Mivel magyarázható, hogy napjaink legelterjedtebb, hihetetlen gyorsasággal fejlődő anyagszerkezet-kutatási módszere a mágneses magrezonancia-spektroszkópia?
- A kezdetekkor technikai nehézségek akadályozták a módszer elterjedését. E nehézségek elhárítása során előbb az elektro-, később a szupravezető mágnesek megjelenése, ezzel a mágneses tér erejének egy-két nagyságrenddel való megnövelése, s a bővülő teljesítményű számítógépek bevezetése együttesen vezetett a módszer gyors fejlődéséhez, elterjedéséhez és példátlan karrierjéhez. A teljesítőképesség megsokszorozódása forradalmat hozott a mágneses magrezonanciás spektroszkópiás (NMR) alkalmazások területén is: egyre több és többféle alkalmazás lehetőségére derült fény, nemcsak a fizikában és a kémiában, de a tudományok úgyszólván minden más területén.

Mire nem alkalmas ez az eljárás?
- Az NMR nem alkalmas azoknak az atomfajtáknak a vizsgálatára, amelyekben a protonok és neutronok száma külön-külön is páros és így spin-kvantumszáma zérus.

Mi lehet a következő lépés a molekulaszerkezetek még jobb megismerésében?
- Eddig a mérhető magfajták körének bővítése, a térerősség és a feldolgozható minta- és adatmennyiség növelése, a vizsgálati idő és a vizsgálathoz szükséges mintamennyiség csökkentése volt a fő törekvés, s persze az ehhez szükséges technikai fejlesztések és az elméleti alapok részletesebb kidolgozása, az újonnan felmerülő jelenségek értelmezése. Mindez gazdagította a molekulaszerkezet felderítéséhez felhasználható NMR-módszerek és -elvek fegyvertárát. Az NMR spektroszkópiát illetően változatlanul főleg ezeken a területeken várható további, valószínűleg lassuló ütemű fejlődés. A több évtizedes, szédületesen gyors haladást követően azt hiszem, ezután inkább ülepszik, tisztul a helyzet, s kevesebb újdonságra számíthatunk, mint az elmúlt években.

Mit tudunk, mi magyarok ezen a területen?
- Az NMR-elméletben alapvető jelentőségű úgynevezett "giromágneses tényezők" pontos meghatározásában a magyar fizikusok ott voltak a tudományág nemzetközi élbolyában. A második világháború után azonban évekkel lemaradva kullogtunk a szerencsésebb országokban élő kutatók nyomában. Valóságos csoda, hogy hátrányos helyzetünk ellenére lépést tudtunk tartani a fejlődéssel és a legkiválóbb hazai szakemberek nemzetközileg is elismert eredményekkel járultak hozzá a tudományág fejlődéséhez.

Forrás: Népszabadság