A Duna Gibraltárja

Magyarország Szlovákiával közösen pályázik újabb világörökségi címre. A komáromi erődrendszer, amit a Duna oszt meg a két ország között, a 19. században épült, s az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb, 200 ezer katonát befogadó erődrendszere volt.

(MTI-Press)- A monostori erőd megóvására és fejlesztésére tulajdonosi összefogással külön szervezetet hoztak létre 1991-ben, s most joggal bíznak abban, hogy a turisztikai látványosságokat szolgáló segéd-építményekkel gazdagított létesítmény 2008-ban felkerül a világörökség védett helyszíneinek listájára.
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 1972-ben határozott arról, hogy létrehozza a Világörökség Bizottságot. Ugyanekkor fogalmazták meg azt a dokumentumot, amely a világ kulturális és természeti kincseinek védelméről szól. Csaknem 200 ország csatlakozott az egyezményhez, köztük Magyarország (1985-ben), a világörökségnek nyilvánított helyszínek száma pedig egyre nő. A tagországok maguk határozzák el, melyik helyszínüket javasolják a felvételre, a szakértők megvizsgálják, majd előkészítik a Világörökség Bizottságának a döntését. Magyarország Szlovákiával közösen igazi különlegeséggel pályázik, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt épült dunai erődrendszerrel, amelynek egyik fele nálunk, a másik a szlovák oldalon található.

A monarchia legnagyobb, 200 ezer katonát befogadó erődrendszere méltán nevezhető a Duna Gibraltárjának. Az Öreg- és Újvár, a Vág-hídfő, Csillag erőd, Nádorvonal, Vág-vonal, Monostori erőd és az Igmándi erőd 1805 és 1877 között épült. A kor hadászati tudományának, katonai építészeti ismereteinek legmagasabb fokú teljesítményének mondható, amely - mert a fejlődés az elkészültekor túllépett rajta - teljes épségben megmaradt az utókornak. Kiképző bázisként működött a két világháború között, majd szerencsésen túlélte azt is, hogy a szovjet csapatok a Központi és a Monostori erődben Közép-Európa legnagyobb fegyverraktárát alakították ki. A rendszerváltást követően a vagyonkezelésre, állagmegóvásra, hasznosításra öt tulajdonosa - két minisztérium, a Kincstári Vagyonigazgatóság, a megyei és városi önkormányzat - megalakította a Monostori Erőd Kht.-t. Öt éve szerepel a történelmi erődrendszer külön-külön a két állam lehetséges jelölti listáján, majd az EU-hoz történt csatlakozás után közös tervek születtek, hogy a védelmi rendszer XIX. századi állapotát bemutassák.
A közös magyar-szlovák dokumentációt 2007. februárjában befogadták. Ősszel érkeznek a szakértők, hogy előkészítsék a felvételről a döntést. Vitathatatlan a létesítmény kimagasló egyedi értéke, hiszen több mint 300 évre visszamenőleg jeleníti meg az európai védekező harcászati technológiát, ahol az uralkodócsalád menekítésére is szolgáló, esztétikus építészeti megoldások is megtekinthetőek. A két ország szakembereinek közös munkája során bebizonyosodott, hogy egyik oldal sem teljes a másik nélkül.

Győrfy Mónika, az erődrendszer hazai világörökségi munkacsoportjának menedzsere elmondta, hogy 2000 óta folynak a Monostori erőd kulturális-turisztikai és idegenforgalmi fejlesztései. Kiépült az útcsatlakozás az 1-es főúthoz, parkolókat alakítottak ki, a Dunán az erődbejáratnál hajókikötő létesült, megnyílt a Kenyérmúzeum, restaurálták a lőoktató terem falképeit, informatikai hálózat, színpadot és kiállító termet is építettek.
Harminc millió forintot nyertek a tervpályázat elkészítésére. Ebben szerepel, hogy a Csillagerőd és az Öregvár között kompösszeköttetés létesül, a kerékpárúton is jelölik az erődökhöz jutási irányokat. Miután a magyar oldal erődelemei nincsenek egymással úgy összeköttetésben, mint a szlovák térfélen, itt fémkatonák mutatják majd az egyik helyszínről a másikra vezető utat. Szerencsére az önkormányzatok, éppúgy, mint a hadtörténet iránt érdeklődők, s az építészek fontosnak tartják az erődrendszer világörökséggé nyilvánítását, eredeti szépségének, funkcióinak helyreállítását. Ezért az anyagi és a szakmai támogatás sem marad el. Az erődrendszer közös jövőjét tervezve fokozottan figyelnek arra, hogy a látnivalók, a programok ne versenytársai, hanem kiegészítői legyenek egymásnak. A következő évek látogatói, már nosztalgia-vonattal, egy korabeli vasútállomásra érkezhetnek meg. Az autóbuszjáratokat az erőd és a város egyéb látnivalói között megsokszorozzák. Pályáztak ifjúsági szálloda, kerékpáros bázis kialakítására, ahol a kölcsönzést, javítást is megoldják.
A Monarchia 11 utódállamában lévő erődök összefogására létrejött a Közép-Európai Erődök Útvonala, Varga István, a Komáromi erőd Kht. ügyvezető igazgatója ötletére. Kialakult a kapcsolat: az osztrákoknál Linz erődje, a cseheknél Josepov, a szlovák részen Komárno, Albániában Gjirokastra, a horvát Brioni, a szerb Pétervárad, a lengyel Prsemysl, szlovén Bovec, a velencei erődök, a munkácsi vár között, és az aradi erődöt is a tagok közé várják. A jelenleg még csak virtuális túrából szeretnének az érdeklődők számára valóságos csillagtúrákat szervezni, a reményeink szerint 2008 tavaszán már világörökséggé váló Komáromi erődrendszerből.