Dinónyomok a Bakonyban

A bakonyi dinoszauruszok felkutatására ismét expedíciót indít a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszéke.

A Hungarosaurus maradványai

Ősi Attila

Az elmúlt 6 év kutatásai során összesen 24-féle gerinces állat maradványa került elő: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök, repülőhüllők, pteuroszauruszok, primitív madarak, de főleg dinoszauruszok. Összefüggő csontvázak mellett több ezer önálló csontmaradvány és fog került elő.

Mint elmondta, az idei ásatás július végén kezdődik. A kutatócsoport létszáma 20 fő - geológusok, biológusok, paleontológusok mellett egyetemi hallgatók és gimnazisták is részt vesznek a feltárásokban, olyanok, "akiknek a dinoszaurusz-vadászat a szenvedélye".

Ősi Attila az idei kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a lelőhely sok meglepetést tartogat. Tavaly került elő a csak innen ismert Hungarosaurus tormai páncélos dinoszaurusz. A növényevő, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. Öt részleges csontvázat, illetve több száz izolált csontot, fogat, páncélelemet találtak.

Koponya viszont nem került még elő" - emelte ki a paleontológus, aki titkon reméli, hogy "a koponya is valahol ott hever, talán rábukkannak, ez nagyon fontos lenne." Szavai szerint a területen speciális növényevő krokodilok is éltek, amelyeknek a koponyája, alsó állkapcsa előkerült. "Így egyelőre csupán a fejét ismerjük az állatnak, de nem tudjuk, hogy a teste hogy nézett ki, milyen lehetett" - tette hozzá Ősi Attila.

Kifejtette: a krokodil állkapcsában hátul olyan lapos, gombszerű fogak ülnek, amelyek körkörösen sok apró kúpot viselnek magukon. Ezekkel az állat képes volt megőrölni a feltehetően részben növényi eredetű táplálékát, amire az elvégzett fogkopás-vizsgálatok is utalnak. Szavai szerint a lelőhelyről sok más típusú fog is előkerült, melyek lehetnek hegyesek vagy szék alakúak, ezek minden bizonnyal ugyanehhez a fajhoz tartoztak, és különböző funkciót tölthettek be. Ilyen úgynevezett heterodont krokodilok ma már nem léteznek, de a bakonyihoz hasonló formát biztosan semelyik földtörténeti korszakból nem ismertek.

"A területről ismerünk nagyméretű, vízi életmódot folytatott ragadozógyíkokat is, úgynevezett moszaszaurusz-féléket, amelyeknek csigolyái, koponyacsont- és végtagelemek már előkerültek. Ebből is jó lenne találni egy olyan csontvázat, amelyben a csontok összefüggnek, egyben láthatnánk az állatot" - mutatott rá. Magyarázata szerint a moszaszauruszok tengeri életmódhoz alkalmazkodott csúcsragadozók. Egyes fajaik a 17 méteres hosszt is elérték. A bakonyi gyík különlegessége, hogy ez a moszaszauruszok első olyan formája, amely alkalmazkodott az édesvízi életmódhoz.