Szerdától látogatható a középkori szegedi vártemplom ásatása

Augusztus 1-jétől az érdeklődők szakavatott vezető segítségével közvetlen közelről figyelhetik meg a középkori szegedi vártemplom feltárási munkálatait - jelentette be Horváth Ferenc, az ásatás vezetője.

Feltárás közben. MTI fotó: Németh György

(MTI) - Megnyitjuk a nagyközönség előtt az eddig helyreállított romokat, s egyúttal lehetőséget teremtünk arra, hogy az érdeklődők az éppen folyó régészeti feltárást is látogathassák - mondta el Horváth Ferenc, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese a rendkívüli kezdeményezésről tartott sajtótájékoztatón.

A középkori vártemplom első falmaradványai 1998-ban kerültek elő, a rendszeres ásatások pedig három esztendeje kezdődtek el, s várhatóan még a jövő évben is folytatódnak - közölte a szakember. Hozzátette: a feltárást megkönnyíti, hogy tavaly előkerült egy olyan dokumentum, amely a vártemplomot közvetlen a lebontás előtti állapotában ábrázolja.

A régészek eddig félezer sírt és több száz gótikus faragványt, falmaradványt találtak, s mára tisztában vannak azzal, hogy miként nézett ki a XVI. század elején épített, a középkori vár udvarán álló templom, melynek reményeik szerint hamarosan megtalálják a nyugati bejáratát is.

Fogas Ottó régész elmondta, hogy a múzeumok látogatói eddig az ásatások leleteinek legszebb darabjait láthatták a kiállításokon, most azonban testközelből figyelhetik meg a régészek munkáját, s megismerkedhetnek a vár és a templom történetével is.

A szakember közölte: jelenleg a templom padlója alatti sírkamrákat tárják föl, ahova a leletek alapján a város módosabb polgárai temetkeztek. A családi kriptákat feltehetően évtizedeken keresztül bérelték, több generáción keresztül is használták, volt olyan kamra, ahonnan harminc csontváz került elő.