November 26-án zajlottak a férfi gerelyhajítás versenyei. A selejtezőn Krasznai megdobta a szintet, a döntőben azonban nehezebb dolga volt. "A versenyen az első két dobásnál mindenki gyengén dobott. Én harmadikra is" - mondja Krasznai. "A sikertelenség azóta is fáj. Nem tudom megemészteni, mert még a külföldi újságok is azt írták, hogy nekem a legrosszabb esetben is döntősnek kellett volna lennem. Tizenharmadik lettem, szerény 66.33 méteres eredménnyel."
Krasznai az edzések hiányát okolja elsősorban. Október 21-én a magyar-finn viadalon még 77,14 métert dobott. "Sohasem felejtem el, ujjal mutogattak rám a finnek az olimpiai faluban, ismételgették: "szeicema kümmenta, szeicema tojszta néjla" -meséli Krasznai. "De akkor volt utoljára gerely a kezemben. Három hétig az égvilágon semmit sem csináltam, amivel ezt a formát megtarthattam volna."
A rossz felszerelés volt a másik hátráltató tényező Krasznai szerint. "Egy szöges futócipőm volt, amelyben csak csúszkálni lehetett, de a sarkamat rendesen letenni nem. A verseny előtt szóltam a vezetőségnek, hogy egy sportüzletben húsz ausztrál fontért már ki is néztem magamnak egy cipőt. Felajánlottam, hogy a zsebpénzemből vonják majd le a végén ezt az összeget. A válasz elutasító volt" - meséli Krasznai.
Goldoványi kiesett a 200 méteres síkfutás középdöntőjében. A futó saját bevallása szerint is rossz formában volt. Goldoványi az első futamban indul, a négyes pályán. 160 méterig vezet, majd elhúz mellette nemcsak a pakisztáni Khalik és a trinidadi Agostini, hanem a német Pohl is. "Talán ha nem igyekszem az első kettővel lépést tartani, csak a harmadik helyre vigyázok, lett volna remény" - mondja Goldoványi. A német Pohl ideje ugyanis rosszabb Goldoványi legjobb idejénél. "Be kell vallanom, most messze vagyok a legjobb formámtól" - mondja Goldoványi, aki végül ötödikként ért be a célba, és ezzel kiesett a versenyből.
Tábori és Szabó továbbjutottak az 5000 méteres síkfutás döntőjébe. Tábori ideje 14:18.6, Szabó Miklósé 14:32.6. A döntőt november 28-án tartják, akkor drukkolhatunk legközelebb a két magyar futónak.
A magyarok - Bütyök ezüstjétől eltekintve -eddig nem szerepelnek fényesen az atlétikai versenyeken, az amerikaiak viszont szép eredményeket tudhatnak magukénak. Amerikai győzelem született a női 100 méteres futásban, 800 méteren és rúdugrásban is.