A közgazdaságtan konzervatív tudomány

Boda Zsolt közgazdász, politológus a globalizációról

Berend T. Iván előadása kapcsán Boda Zsolttal beszélgettünk a globalizáció jelenségéről, és a lehetséges alternatívákról. Boda Zsolt közgazdász, politológus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos főmunkatársa.

Egyes vélemények szerint a globalizáció már az újkorban elkezdődött, sőt már a római birodalom szerkezete is sok szempontból egy minden tekintetben globalizálódott birodalomhoz hasonlított. Mikorra tenné a gazdasági globalizáció kezdetét és van-e értelme gazdasági globalizációról beszélni, vagy a globalizáció már implicite tartalmazza a gazdasági tényezőt?

Seattle, 1999

Ugyanakkor érdemes megpróbálni világos jelentést adni a fogalmaknak, a globalizáció pedig olyan kifejezés, amelyet az utóbbi két évtized fejleményeire szokás alkalmazni. Nem kizárólag gazdasági, hanem politikai, kulturális és technikai jelenségeket is magába foglal. Az elsőre mondjuk az euroatlanti térség politikai dominanciája, a másodikra a nyugati fogyasztói tömegkultúra terjedése és hegemóniája, míg a harmadikra természetesen az internet hozható fel példaként. Ám úgy vélem a globalizáció magvát olyan gazdasági jelenségek alkotják, amelyek röviden mint a tőke szabad mozgása foglalhatók össze. Száz évvel ezelőtt nemcsak a javak és a tőke, de a munkaerő is igen mobil volt: mint tudjuk Magyarországról is jónéhányan kitántorogtak Amerikába. Manapság azonban a munkaerő szabad áramlása erősen korlátozott, míg a tőke mozgását úgyszólván semmi nem akadályozza, viszont rengeteg minden segíti: például a technikai lehetőségek, vagy az államok törekvése, hogy minél vonzóbb befektetési terepnek mutatkozzanak. A tőke kétféle módon is mozog a világban: egyrészt mint közvetlen tőkeberuházás a multinacionális vállalatok képében, másrészt mint pénz az összekapcsolódó nemzetközi pénz- és tőkepiacokon. A tőke teljesen szabad, és nemzetközi intézmények (Világbank, Kereskedelmi Világszervezet) által is "facilitált" mozgása tehát a globalizáció lényegi mozzanata.

Melyek azok az aspektusai a globalizációnak, amelyek az elmúlt években felkeltették a gazdaság szakemberei figyelmét?

- A közgazdaságtan meglehetősen konzervatív tudomány: a nemzetközi kereskedelem elméletét például még mindig az az eredetileg Ricardo által kitalált komparatív előnyök teóriája határozza meg, amelynek előfeltevései manapság még kevésbé teljesülnek, mint valaha. A globalizációnak nincs közgazdasági elmélete. A közgazdászok csak azt hajtogatják (Ricardo alapján), hogy a nemzetközi kereskedelem kölcsönös előnyökhöz, a jólét emelkedéséhez vezet minden, a kereskedelemben résztvevő államban. Ez a szűken vett gazdasági jólét szempontjából lehet, hogy így van, az egyéb társadalmi és ökológiai költségekről azonban nem szól a történet (ha gyárak zárnak be Európában azért, hogy aztán valahol Kelet-Ázsiában sokkal alacsonyabb technológia szinten működjenek tovább, az nemcsak az európai munkavállalókat hozza kiszolgáltatott helyzetbe, hanem a környezetet is terheli).

A kilencvenes évek pénzügyi krízisei ugyanakkor felkeltették az elemzők figyelmét, akárcsak a multinacionális vállalatok tevékenysége. Újszerű elméletről ugyanakkor semelyik területen nem beszélhetünk. Ezzel szemben a "globalizációkritika" gyorsan növekvő irodalma számos fontos elemzést tartalmaz például a globalizáció és az egyes társadalmakon belüli egyenlőtlenségek növekedéséről, a globalizáció drámai ökológiai következményeiről, a szegény országok - és azokon belül is a legszegényebb emberek - kiszolgáltatottságáról, a pénzügyi válságok pusztító hatásairól. A globalizációkritika műfaját számos szakmailag elismert ember is műveli, így például Herman E. Daly, a Világbank volt közgazdásza, Robert Reich, az Egyesült Államok volt munkaügyi minisztere, vagy Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász.

Előadásában Berend T. Iván is említette Stiglitz nevét, de utalt Soros Györgyre is, akivel egyetértenek abban, hogy a piaci törvényeknek szabad és korlátlan érvényesülése káoszhoz, s végül is a globális kapitalista rendszer összeomlásához vezethet.

A nálunk is sikerrel bemutatott Super Size Me című filmnek sikerült elérnie, hogy a McDonald's csökkentse Super Size-adagját, és piacra dobjon egy egész sor új salátát.

Ön milyen alternatívákat lát, és - nem csak közgazdászként - milyen folyamatokra számít?

- Biztos vagyok benne, hogy a gazdasági globalizáció működése és intézményrendszere az elkövetkező években alaposan át fog alakulni: a gazdasági, a társadalmi, és az ökológiai problémák ezt ki fogják kényszeríteni. Bizonyos, hogy a világunk még bonyolultabb lesz, még több szabályozással, nemzetközi egyezménnyel és szervezettel. De sokak szerint a globalizáció szabályozása részben arra kell, hogy irányuljon, hogy a gazdasági folyamatokat legalább részben "relokalizáljuk", azaz valahogyan a szűkebb közösségekben horgonyozzuk le, és lassítsuk a globalizációs tendenciákat (a multinacionális vállalatok jövését-menését, és a pénz szédítő iramú száguldását a nemzetközi pénzpiacokon). Személy szerint ezt igen fontosnak tartom, mert a gazdasági globalizáció inherens vonásai képesek megakadályozni azt, hogy valóban hatékony társadalmi és ökológiai szabályozás működjön a világban. René Passet-val, az ökológiai közgazdaságtan egyik klasszikusával szólva tehát a kihívást abban látom, hogy miként tehetünk szert több "globalizmusra" (azaz nemzetközi politikai, kulturális, környezetvédelmi stb. együttműködésre) úgy, hogy közben csökkentjük a gazdasági globalizációt.