Kroó Norbert, az MTA főtitkára

"...tele vagyunk olyan kérdésekkel, amelyeknek megoldása az új generációkra vár"

Ön a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és egyike azoknak, akik döntő szerepet vállaltak a Mindentudás Egyeteme létrehozásában. Most arról kérdezzük: miért vállalta?

Engem személy szerint több dolog is motivált, amikor a kezdet kezdetén - a szkeptikus hangok ellenére, mert, valljuk meg, voltak ilyenek - a vállalkozás mellé álltam. Egyrészt tudjuk, hogy a társadalom mindig hajlamosabb a Rózsa Sándoroknak hinni, mint a pandúroknak: az establishmenttel szemben mindig könnyebb megnyerni a közvéleményt. Az áltudomány gyakran úgy hajhássza a népszerűséget, hogy berzenkedik az olyan "hivatalos" intézmények ellen, amilyen a Magyar Tudományos Akadémia. Úgy láttam, hogy ezt a torz reflexet hatékonyan egyensúlyozhatja egy ilyen korszerű, a médiaiparral együttműködő tudásközvetítő program.
Másrészt az is nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatást, különösen az alapkutatásokat a költségvetés finanszírozza: azoknak pedig, akik erről döntenek, látniuk kell, hogy merre halad a tudomány, és milyen össztársadalmi érdek fűződik hatékony támogatásához.
Emellett szerintem nem kevésbé fontos mozzanat a következő: úgy látom, hogy a magyar középfokú oktatás, de jelentős mértékben a felsőoktatás is "információátadásra" rendezkedett be: arra, hogy egy-egy diszciplína bemutatásakor - magam elsősorban a fizikaoktatás példáján látom ezt - csak olyasmiről beszéljen, ami megoldott, ami "biztosan" tudható, és hallgasson a nyitott, a megoldatlan kérdésekről. Holott a jó tudóst nem a kerek és zárt tudás, hanem a problémaérzékenység, az evidenciákra való rákérdezés bátorsága jellemzi. A tudomány valódi szépségeit ugyanis csak akkor látja meg egy fiatal, amikor már "benne van" - és ösztönzést kap erre a bekapcsolódásra, amikor azt érzékeli, hogy tele vagyunk olyan kérdésekkel, amelyeknek megoldása az új generációkra vár.
A Mindentudás Egyetemén tartott előadásom végén meg is fogalmaztam ezt az összefüggést. Arra is esélyt láttam tehát - és e véleményem mit sem változott -, hogy egy tartalomgazdag sorozat sikeresen demonstrálhatja a tudomány kétkedő attitűdjét, és ezzel ösztönzőleg hathat a köz- és a felsőoktatás szellemére is.

Mennyire elégedett azzal, ami történt? Várakozásai mennyiben igazolódtak?

Természetesen nagyon örülök annak, hogy ilyen sikeresen indult és hogy továbbra is ilyen eredményesen alakul a vállalkozás. Ebben döntő szerepe van annak, hogy az előadások mindenféle médiumon keresztül - a televíziókban, a rádiókban, az országos és a helyi lapok, a tudományos magazinok hasábjain és nem utolsósorban az interneten - hétről hétre jelentkeznek, állandóan és folyamatosan követhetők. Persze nem mindig könnyű alkalmazkodni a tömegkommunikáció speciális követelményeihez.. A tudomány nem szereti magát mutogatni, de a mai médiavilágban a tudósok "sztárolása" is szükséges ahhoz, hogy a tudásközvetítés versenyképessé váljon másféle, könnyebben fogyasztható tartalmakkal. Úgy látom, hogy ebben a tekintetben is igen eredményesek voltunk. Őszintén szólva én nem számoltam azzal, hogy a Mindentudás Egyetemének intenzív médiamegjelenése ilyen erőteljes hatással lesz az akadémia - ahogy ma mondják - PR-jére: soha ennyit és ilyen folyamatosan nem szerepeltünk a nyilvánosság előtt, és azt hiszem, ennek is szerepe van abban, hogy egy legutóbbi reprezentatív közvélemény-kutatás során 19 közintézmény közül az MTA megbízhatósági indexe bizonyult a legmagasabbnak.

Hogyan tovább? Bírja-e "szusszal" a magyar tudomány és az akadémia azt az intenzív tempót, amelyet az első szemeszterekben felvett?

A továbbfejlesztés útjai nem kockázatmentesek. A Mindentudás Egyeteme ma már önálló közhasznú társaságként bejegyzett, üzemszerűen működő professzionális szervezet. A tulajdonosok - a Matáv, az Axelero Internet és a Magyar Tudományos Akadémia - között intenzív közös gondolkodás zajlik a jövőről, mert nemcsak örülünk az eddigi sikereknek, hanem mindannyian érezzük felelősségünket is abban, hogy ez a folyamat ne szakadjon meg. Nem kockáztathatjuk e vállalkozás rangját sem. A "győztes csapaton ne változtass" konzervatív elvének érvényben tartása mellett ugyanakkor nyitnunk és változtatnunk is kell. Elérkezett az ideje annak, hogy tematikailag erőteljesebben strukturáljuk a sorozatot, hogy előbb a témák, a megvilágítandó problémák körét jelöljük meg és ahhoz válasszunk megfelelő előadót. Egy másik lehetőség, hogy külföldről is hívjunk vendégeket - illetve, hogy kifelé is terjeszkedjünk, a határon túli magyar tudósok is tartsanak előadásokat.

Rényi András - Szöllősi Adrienne