Fizikus, aki ért a divathoz

Sarlatánságok helyett kísérletezéssel keltsük fel a fiatalok érdeklődését a fizika iránt. Interjú Szabó Gábor akadémikussal.

Aki a XXI. században elutasítja a természettudományokat, az a saját életminőségét rontja - derül ki Szabó Gábor újdonsült akadémikus honlapunknak adott interjújából. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára úgy vélte, a Fizika Nemzetközi Évében a diákok megnyeréséhez az iskolai kísérletek "újrahonosításán" keresztül vezet az út.A Mindentudás Egyeteme 6. szemeszterét megnyitó előadásában Szabó Gábor ennél merészebb összefüggéseket is felvet: bemutatja, hogyan írható le a divat terjedése a fizika segítségével.

A Fizika Nemzetközi Éve beharangozó sajtótájékoztatóján finoman kiigazított egy érdeklődőt, aki a fiatal tudósok helyzetbehozását várja a 2005-ös eseménysorozattól. Ön annyit mondott: ez nem a fizikusok, hanem a fizika éve lesz. Ha majd az év végén összegezni kell, mit tartana átütő sikernek?

- Azt, ha a társadalom felfigyelne a fizikára, s úgy általában a természettudományokra. A gondot abban látom, hogy mindenki használja a fizika vívmányait, de a tudományág társadalmi presztízse az utóbbi évtizedekben kimutathatóan csökken. Most persze mondhatnám, hogy milyen hálátlan a társadalom, de nem mondom, mert ez nem vezet sehova. A probléma ugyanis az, hogy ezelőtt száz évvel az emberek 95 százaléka olyan eszközökkel dolgozott, amelyek működése abszolút egyszerű és mindenki számára érthető volt. Mára megfordult az arány: az emberek döntő többsége általában nem érti munkaeszköze működését, különösen akkor, ha elutasítja a természettudományokat. Legyünk őszinték, ez a magatartás életminőséget rontó tényező. A XXI. században környezetünk, eszközeink megismeréséhez tudományos alapismeretek szükségesek. Nem tudom elképzelni, hogy valaki jól érzi magát úgy, hogy minden idegen a környezetében.

Valóban kéznél van minden, gondolkodni sem kell - köszönjük. De lehet, hogy épp a fizika zseniális százada okozta részben a kényelmes, igénytelen "fogyasztói bambulást".

- Az egyik fő ok lehet ez. De én elsősorban nem az okokat nézném, hanem azt, hogy mi a helyzet most. Márpedig merőben más minden, mint akár pár évtizede. Új tényező, hogy a modern tudománnyal kapcsolatban felvetődött egy csomó aggály, aminek azonban csak tudományos megoldása van. Elég, ha például a környezetrombolást vesszük elő. Most ne firtassuk azt, hogy mennyivel tették kényelmesebbé az életünket a freonhajtógázzal működő flakonok és hűtők. De a bajt, az ózonrétegre gyakorolt hatását nem ismerte fel senki - ez is csak tudományos eszközökkel történhetett meg. Ha akarjuk, ha nem, szükségünk van a természettudományra, mert enélkül a problémáinkat nem hogy megoldani, de felismerni sem tudjuk.

Ezért is céloz hangsúlyosan a nemzetközi és hazai fizika-eseménysorozat a diákokra. Viszont többségük rettenetesen ingergazdag kínálatból választja érdeklődése tárgyát. Nem lehetne provokatív felütéssel próbálkozni? Például olyan előadásokra csalogatni a tizenéveseket, ahol az Einstein relativitás-elméletét cáfoló állításokat, könyveket felkészülten helyretenné egy-egy tudós.

- Ez nagyon ingoványos terület, és úgy gondolom, ilyen trükkökkel meg lehet próbálkozni, de nagyon óvatosan. Egyébként fontos dolog, amiről beszélünk, mert a sarlatánok egyik védőbástyája az, hogy ők a kisemberek, akiket üldöz a hivatalos tudomány. Adott esetben azt is hozzáteszik, hogy létükben veszélyezteti őket ez az "összeesküvés".

A fiatalok "lázadó" érdeklődését ez biztosan megmozgatná.

- Nem vagyok benne biztos, hogy erre van szükség. Abban viszont igen, hogy a tapasztalatokhoz, a mindennapi történésekhez, eszközökhöz kötődően, és nagyon sok kísérlettel felkelthető az érdeklődés. Ha valamelyik tanuló arra gondol, hogy a fizikaórán megérthető, hogyan működik a cd-lemezjátszó, akkor odafigyel. Persze nagy gond - és ennek nem mennék a mélyébe -, hogy a fizikaoktatásból folyamatosan kiszorul a kísérletezés, holott éppen erre kellene építeni. Gondoljunk csak a 10-12 éves gyermekekre, akik pillanatok alatt darabokra szedik a játékaikat. Ha ezt a természetes érdeklődést fenn tudjuk tartani, és a fizika oktatása abból áll majd, hogy a diák csinálja is azt, amit tanul, akkor előrelépünk.

Maradjunk ennél a szemléletnél, s ebből kiindulva kérnénk némi ízelítőt előadásából, amely egyben a Mindentudás Egyeteme 6. szemeszterének nyitórendezvénye lesz.

- Amennyire lehet, szeretném beavatni a hallgatókat a fizikai gondolkodás lényegébe. Bemutatnám, hogy a fizika hogyan használható. Például, ha megbízást kapnánk, hogy zárjunk be gazellákat egy karámba, a newtoni gondolkodást használva gyorsan ki tudnánk számítani, milyen magas kerítést kell építenünk, hogy a legnagyobbat ugró állat se tudjon megszökni. Arra is ki fogok térni, hogy a fizikai gondolkodás miképpen használható a divat terjedésének leírásában. Emellett arra szeretnék rámutatni, hogy nemcsak a gondolkodásba hatolt be a fizika. Tárgyainkon keresztül a fizika "fizikailag" is betette lábát a hétköznapokba.