Nem evilági hangzatok

Új lehetőségek a zeneszerzésben avagy az űrben rögzített hangok mint zenekari művek ihletői

Dr. Donald A. Gurnett, az Iowai Egyetem professzora űrhajók fedélzetén elhelyezett műszerek segítségével évtizedek óta rögzít hanghullámokat. A NASA Art Program 2000-ben kérte fel az amerikai Kronos Quartet művészeti vezetőjét, David Harringtont, hogy a Gurnett kutatásai során rögzített hangfelvételeket alapul véve együttesükkel írjanak zenét. Az űrkutatási hivatal művészeti programjának legfőbb célja a társadalom szélesebb rétegeinek elérése. Munkájukban olyan művészek is részt vettek már, mint Andy Warhol vagy Ronald Rauschenberg. Hasonló projektekkel kívánják felkelteni az érdeklődést a világűr csodái iránt a jövő kutatóiban és felfedezőiben.

Don Gurnett hobbija és munjája évtizedek óta egy: az űr hangjait rögzíti és tárolja

Terry Riley zeneszerző az űrhajók által a Jupiter, a Vénusz és más bolygók közelében rögzített dallamtöredékek alapján írta meg művét. Egyetérthetünk Riley-val, aki fantasztikus élménynek tartja, hogy olyan hanganyagon dolgozhatott, mely Földünktől több millió mérföldnyi távolságra született. A komponista figyelmesen tanulmányozta azokat a recsegő és sípoló hangokat, melyek a Galileo űrhajó által felfedezett, a Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes körüli mágneses mezőből származnak.

A felvételeket hallgatva kitűnik, hogy a világűr zenéje kapcsán nem beszélhetünk periodicitásról vagy ismétlésekről. A hangok véletlenszerűen rendeződnek egymás mellé, így hol egy ismeretlen nyelven szóló beszédre emlékeztetnek, hol egy melódia töredékére, máskor meg szívverést vagy a delfinek énekét idézik fel a hallgatóban. "Olyan benyomásom támadt, mintha egy hang azt suttogta volna: 'beebopterismo', így aztán az egyik tételnél ez lett a kiindulási pontom." - nyilatkozta Riley. A "Beebopterismo" című részt egyébként még olyanok követik, mint a "Planet Elf Sindoori" ("Elf Sindoori bolygó") vagy az "Earth Whistlers" ("A Föld füttyei"). Az utóbbi alapját képező füttyszerű hangokat egyébként villámok bocsátják ki. Ezek létéről a német tudósok már az első világháború óta tudtak, de Gurnett előtt nem foglalkozott velük a tudományos közvélemény.

A Kronos Quartet előadása egyedi hang- és fényhatások segítségével varázsolja el közönségét

A "Napgyűrűk" élő koncertjén a műszerek által rögzített felvételek hangoznak el, s a kvartett tagjai ezt a "zenét" húros hangszerekkel kísérik, melyek muzsikája az előbbiekre épül. Riley egy hatvan tagú kórusnak szánt résszel is kibővítette művét. Szerinte így kaphat megfelelő hangsúlyt az a tény, hogy ez a zenemű emberi lények jóvoltából jött létre, akik képesek elhagyni Földjüket azért, hogy tudatosabban szemlélhessék naprendszerük szomszédságát.

Az előadás akusztikus és vizuális hatásokra egyaránt épít. A zenét kísérő képeket Willie Williams tervezte, aki többek között a U2 és a Rolling Stones számára is készített már multimédiás showműsort. A képek egy része a két Voyager által készített felvételek közül származik, így például azok, melyek a Jupiter mozgását örökítették meg. Williams szerint ahhoz, hogy felismerjük a képekben rejlő szépséget, nem szükséges elmélyült tudományos érdeklődés. Az elkészült művet végső formájában sokkal inkább meditációs eszköznek tekinti, mely az ember megismeréséhez visz közelebb.

Fizikai képletek, radarfelvételek és komolyzene egy estén? Korábban lehetetlennek tűnt, de most...