Elnök úr, mikor hallott először a Mindentudás Egyeteméről, és mit szól ahhoz, hogy már a 100. előadásnál tartunk?
- Korábbi munkahelyemen, az Axelerónál hallottam először a ME indításának gondolatáról, az első tervekről. A sok szkeptikus hang ellenére én már akkor azok közé tartoztam, akik azt gondolták, hogy ez egy kiváló kezdeményezés. És tessék, ma itt vagyunk a hatodik szemeszter közepén, a századik, jubileumi előadáson! Hogy mire alapoztam ezt az optimizmust? Internetes cég vetette fel az ötletet, s ma már világos, hogy az internet többek között a tudáshoz való hozzájutást is széles körben lehetővé teszi. Aki otthonosan mozog az internet világában, esetleg még angolul is beszél, annak számára kinyílik az egész világ. Sok egyéb mellett egyaránt hozzájuthat a legmagasabb szintű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokhoz. A Mindentudás Egyeteme nem csak a számítógép előtt ülőkre számít, hanem személyes kapcsolatot és élményt is akar nyújtani a nagyszámú érdeklődőnek. Ne feledjük, hogy itt széles körben ismert és elismert tudósok, rendkívüli koponyák személyesen beszélnek tudományáguk sikereiről, legizgalmasabb kérdéseiről. Meggyőződésem, hogy a ME még jó néhány évig sikerre van ítélve.
Vince Mátyás |
Lehet, hogy fordulat előtt állunk és a tudományos ismeretterjesztésnek igenis van jövője?
- Amit a Mindentudás Egyeteme csinál, az nem egyszerűen tudományos ismeretterjesztés, illetve az, csak igen magas fokon, és véleményem szerint a jó minőség mindig áttör. Az előadások zöme akár show-műsornak is beillene. Ehhez az kell, hogy egy jól felkészült ember beszéljen a saját tudományágának egyik-másik fontos problémájáról; olyan ember, akinek megvan az a tehetsége, amely a legjobb egyetemi tanárokat jellemzi: aki képes lenyűgözni hallgatóságát. Nagy örömmel tapasztaltam - hiszen magam is sok előadást láttam -, hogy Magyarország bővelkedik az olyan tanárokban, akik érthetően, világosan és - mondhatni - színészi teljesítményt is nyújtva tudnak úgy ismeretet terjeszteni, hogy az előadás egyszerre érdekes, izgalmas, érzelemfelkeltő, és az ember tudását is növeli. Ismétlem, a titok nyitja a minőség.
Megközelítőleg 300 ezer ember nézi ezeket az előadásokat a tévében hétről hétre. Megfelelő ez a bázis, vagy Ön szerint több embert is le lehetne kötni a tudományos ismeretterjesztéssel?
- Nehéz erre válaszolni. Úgy gondolom, hogy minden kezdeményezés - így a Mindentudás Egyeteme is - megteremti a maga közönségét. Sok-e vagy kevés? Nem gondolom, hogy telhetetlenül tovább kellene hajszolni a számokat. Ha ez a műsor tartósan színvonalas, érdekes, izgalmas marad, akkor fenntartható ez a nézettség. A nézőszám stabilizálásához az is kell, hogy a szervezők jó témákat válasszanak, olyanokat, amelyekre van hallgató és néző. Nem hiszem, hogy a sikert csak azzal lehetne mérni, hányan hallgatják vagy nézik az előadást - pláne, hogy már most magasabb a nézőszám, mint azt bárki is remélte volna. Úgyhogy tessék továbbra is jó professzorokat kiválasztani, tessék jó, izgalmas, érdekes témákat hozni, és minél jobban kihasználni a modern kor adta interaktív lehetőségeket: fórumokat, vitákat indítani, ahol a nézők is beleszólhatnak az előadásokba.
Terjed-e a híre annak, hogy egy ilyen vállalkozás éppen Magyarországon indult el?
- Ez csak attól függ, hogy milyen propagandát csinálunk neki. Szájról-szájra persze járnak dolgok, de a hírek maguktól nem terjednek. Büszkék lehetünk a Mindentudás Egyetemére, de dolgozni kell azon, hogy határainkon túl is híre menjen.
Fotó: Mayer András