Egyelőre népszerűtlenek a GM-növények

 

Az április 27-ei Mindentudás Egyeteme Klub, folytatva a néhány héttel ezelőtt megkezdett témát, újra a genetikailag módosított (GM) növények és élelmiszerek elterjedésének kérdéseit boncolgatta. Ez alkalommal az ellenzők és a támogatók "csaptak össze" egy nagyon izgalmas beszélgetésben.
Kérdéseinkre Biacs Péter, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója válaszolt:

Hazánkban milyen jogi szabályozás vonatkozik a GM-növényekre? Mit kell betartani a kutatóknak és mit a termelőknek?

Biacs Péter

A beszélgetés alatt több olyan kifejezés is elhangzott, amely a hazai szabályozásra vonatkozik. Mit jelent ezek közül az "elővigyázatosság alapelve", az "egymás mellett élési jogszabály" vagy a "termékfelelősség"?
- Az elővigyázatossági alapelv (precautionally principle) lehetőséget biztosít minden tagországnak, hogy kellő gyanú esetén betiltsa, vagy felfüggessze az általa kifogásolt áruk hazai forgalmazását (pl. moratóriumot rendeljen el), azonban ennek indokoltságát szakmai-tudományos érvekkel kell rövid időn belül igazolni, mert a tiltással megsérti az Unió egyik alapelvét, mely az áruk szabad áramlására irányul. Az egymás mellett élési jogszabály (koegzisztencia) azt határozza meg, milyen feltételekkel és körülmények közt lehet termeszteni a hagyományos és a genetikailag módosított növényeket anélkül, hogy lényegesen szennyeznék egymást (pl. egymástól milyen távolságra termeszthetők). Ilyen jogszabályt néhány EU-tagország, pl. Dánia már alkotott, a magyar szabályozás pedig most készül. A termékfelelősséget az EU 178/2002. rendelete tartalmazza, mely az uniós csatlakozással hazánkban is hatályba lépett. A jogszabály 3 év felkészülési időt adott a régi, 15 tagállam felkészülésére, míg a 10 új tagállam, köztünk hazánk, csak 8 hónapot kapott. A termékfelelősségre vonatkozó paragrafus 2005. január 1-től érvényes és a termelőt (gazdálkodót, feldolgozót), valamint a kereskedőt teszi felelőssé azért, hogy kizárólag kifogástalan árut vigyen a piacra és ehhez igazolja a termék bevizsgáltatását az ennek megfelelő laboratóriumokban. A növény-, állat- és közegészségügyi hatóságok ugyanis az EU-ban csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek, az összes élelmiszert egyik tagállam sem vizsgálja meg, elfogadják egymás mintavételeit és méréseit.

"Eljött a párbeszéd ideje" - mondja Biacs Péter

Az Unió más országaihoz képes hogyan állunk, mennyire aktuálisak hazánkban ezek a problémák?
- A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal az Unió ún. gyors riasztási (elektronikus) rendszerén keresztül napi kapcsolatot tart fenn az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával, és értesül a Közös Piacon tapasztaltakról, valamint értesíti őket a magyar piacon és az Unió külső határállomásain lezajlott eseményekről. A múlt évben a tagország közel 2100 kifogást jelentettek be, melyből hazánkat 23 érintette. Az EU 700 esetben avatkozott be a kifogásolt áru letiltásával, visszaküldésének elrendelésével vagy az áru megsemmisítésének előírásával, ebből hazánkat 9 esetben kereste meg intézkedés céljából. A többi 1400 esetben tájékoztatást kaptunk, ezen belül Magyarország 14 esetben adott különböző információt az ügyintézéshez. Ebben a teljes tagsági évben már időarányosan több bejelentés történt, hiszen ezek az Unió 25 tagországából származnak, így mi is jobban tudjuk összemérni magunkat a régi és új tagországokkal. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a Közös Piacon minden napra átlagosan két élelmiszer- vagy takarmánybotrány esik, melyek hozzánk is "begyűrűznek".

Miért fogadják el a géntechnológiát más országokban, szemben Magyarországgal? Hogyan lehetne javítani a felvilágosítást, informálást?
- Más országokban is vannak ellenzői a genetikai módosításnak, sőt a nyomásgyakorló csoportoknak engedve néhány EU-tagország is alkalmazott tiltást, azonban számuk nem elegendő ahhoz, hogy az EU miniszteri tanácsában érvényesítsék akaratukat. A szavazatmegosztás következtében általában az Unió kormánya, a főbiztosok bizottsága dönti el a kérdést, mely többnyire a génmódosítás engedélyezését, az új növényfajták anyagából készült áruk szabad forgalmazását jelenti. A hazai képviselők eddig a genetikai módosítás ellen szavaztak, vagy tartózkodtak. Más országokban valóban többet tesznek a felvilágosítás érdekében, a tárgyilagos informálásra helyezve a súlyt. Kölcsönösen meg kell hallgatni a mellette és ellene szóló érveket, és tisztázni kell, hogy valós vagy vélt veszéllyel állunk szemben. Eljött az interaktív párbeszéd ideje: mindkét oldalt meg kell hallgatni és kapjanak szót a még nem kellően tájékozottak is.

Fotó: Mayer András