Vírusok és daganatok

Különleges csoportot alkotnak azok a daganatok, amelyek hátterében fertőző ágensek, legtöbbször vírusok állnak. Melyek a daganatképzésben szerepet játszó vírusfajták? Az Élet és tudomány Schaff Zsuzsát kérdezte.

A ráktól való félelmünk lényegi eleme a bizonytalanság. Sok ráktípus kialakulásának okait máig sem ismerjük pontosan, így azt sem tudhatjuk, hogyan védekezhetnénk ellenük. Különleges csoportot alkotnak azok a daganatok, amelyek hátterében fertőző ágensek, legtöbbször vírusok állnak. Melyek a daganatképzésben szerepet játszó vírusfajták? Miként bírják rá sejtjeinket, hogy azok kilépjenek szervezetünk szigorú kötelékéből? És hogyan küzdhetünk az általuk okozott daganatok ellen? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schaff Zsuzsa professzorasszonnyal, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének vezetőjével.

Nincs száz éve, hogy bizonyítást nyert: a rákkeltő hatások hosszú listáján vírusok is szerepelnek. Mit tudunk ma a vírusok és daganatok kapcsolatáról?
- Mindenekelőtt tisztáznunk kell: a daganat tudományos szempontból ma már nem pontos kifejezés. A vele azonos értelmű latin tumor szót a klasszikus orvosi terminológia mindenfajta, így még a gyulladással járó duzzanatra is használta. Napjaink orvosi nyelvében a tumor, a daganat már kizárólag a kóros sejtszaporulattal járó betegségek elnevezése. Ezeken belül is nagyon fontos elkülönítenünk a jó- és a rosszindulatú daganatokat. Az előbbiek általában lassabban nőnek, és élesen körülhatároltak; növekedésük inkább "felfúvódás", mintsem a környező szövetbe való beszűrődés, ezért műtétileg jól eltávolíthatók. S ami még ennél is fontosabb: nem képeznek a szervezetben keletkezési helyüktől távol eső másodlagos kolóniákat, áttéteket. A rosszindulatú daganatok ezzel szemben a környező szövetbe behatolva, azt roncsolva nőnek, ami eleve megnehezíti maradéktalan műtéti kimetszésüket, és gyakran már igen korán áttéteket adnak. Az elsődleges daganat kiújulása és az áttétek jelentkezése egyaránt életveszélyes fejlemény.
Rákon csak a szoros értelemben vett rosszindulatú daganatokat értjük; tehát minden rák daganat, de nem minden daganat rák. Ezt a nevet egyébként Hippokratész adta, akit állítólag az emlőrák megjelenése, a nyirokutak ágain szertekúszó daganattömeg emlékeztetett az állat formájára.

Azóta már tudjuk, hogy a rák a sejtek, sőt a gének szintjén keletkező betegség.
- Minden daganat kialakulása végső soron a sejtosztódást serkentő és gátló jelzések egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rákkeletkezésben a gének két csoportjának, a sejtosztódást előmozdító protoonkogéneknek és az osztódást gátló tumorszuppresszor-géneknek kiemelt a jelentősége. A vírusok, mint bármely más rákkeltő hatás, kétféleképpen tolhatják el az egyensúlyt a kóros sejtszaporulat irányába: vagy a protoonkogének aktiválásával - amelyek ezzel valódi rákkeltő génekké, onkogénekké alakulnak -, vagy a szuppresszor-gének kikapcsolásával, vagyis a gátlás gátlásával.

A hepatitisz-C vírus modellje

De miért jó egyáltalán a vírusnak, ha a gazdasejt ész nélkül osztódik?
- Néha a rákkeltő hatás csak a virális életciklus szerencsétlen mellékterméke. Például az akutan transzformáló vírusok közeli rokonai onkogén génszakasz nélkül is remekül boldogulnak, és nem is okoznak rákot. Ellenben más vírusoknak, például a papillómavírusoknak létfontosságú, hogy osztódásban tartsák gazdasejtjüket, mert saját örökítőanyagukat is csak így tudják sokszorosítani. A daganatkeltés azonban ezeknek a vírusoknak sem érdeke, sőt inkább kedvezőtlen a számukra.

Az emberi daganatkeltő vírusok közül melyek a legelterjedtebbek hazánkban?
- Részletesebben a hepatitisz- (májgyulladás-) és a humán papillómavírusokról érdemes szólni. A hepatitisz-B és -C vírusok (a HBV és a HCV), bár az általuk okozott betegségek kezdeti lefolyásukban és végkimenetelükben rendkívül hasonlók, mégis külön tárgyalandók, nemcsak mert rendszertanilag semmi közük egymáshoz, hanem mert a fertőzés lehetséges kimeneteleinek valószínűségében és a rákkeltés mechanizmusában is nagyban eltérők.
Kezdjük a hepatitisz-B vírussal: első alapvető tulajdonsága, hogy rendkívül ellenálló, és a szokásos fertőtlenítési eljárásokkal nem lehet inaktiválni. Én még emlékszem, amikor főztük a fecskendőket, és ez sajnálatosan nem volt elegendő: nagyon sok fertőzést akaratlanul is orvosi beavatkozásokkal vittünk át. De elég akár egy tetoválás vagy piercing, hogyha nem egyszer használatos eszközökkel hajtják végre. Még a tetováló folyadékban is túlélhet a vírus, ha az víz-alapú. Szexuális érintkezéssel, és ami a legszomorúbb: a szülés közben az anyáról az újszülöttre is átadódik.

A hepatitisz B-vírussal fertőzött májsejtek immuncitokémiai jelöléssel kimutathatók (a jelölt sejtek sötétbarna színűek)

Tátrai Péter