Kell-e félni az afrikai sertéspestistől?

Egyelőre csak vaddisznóknál, de Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis. A hír hallatán a sertéságazat és a vadásztársadalom minden tagja szinte egy emberként kapott a szívéhez, de mit jelent ez nekünk, átlagos vásárlóknak? Mekkora valójában a veszély és mit érdemes tudni a betegségről? Többek között erről is szó esett dr. Bognár Lajos országos főállatorvossal folytatott beszélgetésünkben.

- Milyen most a hazai afrikai sertéspestis helyzet?

- Az állategészségügyi szakemberek folyamatosan végzik a vizsgálatokat. Több elhullottan talált vaddisznóban is kimutattuk már a vírust, de ezeket mind az első esethez közel, az úgynevezett különösen ellenőrzött területen belül találták. A szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy „helyhez kössék” a vírust, de nem zárható ki, hogy további esetek is előfordulnak majd.

- Mennyire veszélyes ez a betegség?

- Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, kizárólag a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg. A vírus nekünk, embereknek még akkor sem okozna gondot, ha véletlenül fertőzött vaddisznó húsát fogyasztanánk. Erre természetesen nem kerülhet sor, hisz jelenleg az érintett területen minden elejtett vaddisznót kötelező megvizsgálni és még negatív eredmény esetén sem vihetik ki a húst a Heves megyei zónából.

A betegség megjelenése azonban komoly gazdasági kárt jelent a vadásztársadalom, de legfőképp a sertéságazat számára. Maga a vírus rendkívül ellenálló, megfelelő körülmények között akár évekig is fertőzőképes marad. Nincs se gyógykezelés, se megelőző vakcinázás ellene. Ráadásul nem csak „természetes úton” terjed, hanem ún. ragályfogó eszközökkel, de akár fertőzött hússal, vagy abból készült termékkel is messzire elhurcolható. Éppen ezért a legfontosabb, hogy a saját szintjén mindenki betartsa a megelőzéshez szükség előírásokat.

- Ha olyan biztonságosak ezek a termékek, akkor miért hallani, hogy egyre több ország megtiltja a magyar hústermékek beszállítását?

- Ezeknek a korlátozásoknak kizárólag járványügyi és nem élelmiszerbiztonsági okai vannak! Mint említettem, a vírus nagyon ellenálló és sokféleképpen (élő állattal, eszközökkel, hússal, vagy abból készült termékekkel stb.) terjeszthető. Azok az úgynevezett harmadik (tehát EU-n kívüli) országok, amelyek most megtiltották a magyar termékek beszállítását, azt szeretnék elkerülni, hogy akár csak véletlenül is, de fertőzött állat vagy élelmiszer kerüljön be hozzájuk. Ebből az – olykor túlzott – elővigyázatosságból adódik az ágazatot érintő nagy gazdasági kár.

Folyamatosan tárgyalunk az érintett országokkal. hogy a tiltásokat korlátozzák a fertőzéssel érintett Heves megyei területre. Egy-két esetben, például Hongkongnál és Georgianál (Grúzia) már sikerült is elérnünk, hogy enyhítsék a kereskedelmi korlátozásokat. Az Európai Unióba is szállíthatóak a fertőzéssel nem érintett magyarországi területekről az élő sertés, sertéshús, sertéshúsból készült termékek. A kereskedelmi korlátozások miatt a magyar állattartókat és húsfeldolgozókat így is jelentős kár éri.

- Tehet még valamit a lakosság?

- Régóta fennálló, pont az ASP megelőzéséért bevezetett előírás, hogy külföldről (főleg Ukrajnából) tilos sertéshúst, illetve húskészítményt behozni, még magáncélra is. Ennek ellenőrzésére az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatosan zajlik, de ez nem nyújt 100%-os garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlenül fontos, sajnos azonban az a szomorú tapasztalat, hogy e téren vannak hiányosságok. Az elmúlt hónapokban rendszeresen kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon, és a Heves megyei esetnél is az a gyanúnk, hogy ilyen illegálisan behozott, majd felelőtlenül eldobott élelmiszer okozhatta a vaddisznók megbetegedését. Tehát ezúton is kérek mindenkit, hogy utazásaik során (az EU-n kívülről) ne hozzanak magukkal sertéshúst, illetve húskészítményt!

- Mit tegyen, aki elhullott vaddisznót lát az erdőben?

- Ha egy kiránduló elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik az erdőben, akkor ne bántsa, csak szóljon a hatóságoknak. Ezt megteheti egyrészt a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), de akár a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy a település önkormányzatánál is jelezheti a tapasztaltakat. Fontos, hogy az erdőjáró minél pontosabban megadja a helyet (akár konkrét gps koordinátákkal), ahol a hullát, vagy a beteg állatott látta.

- Várható valamilyen korlátozás, ami a kirándulókat érintheti?

- Az ASP megjelenése miatt a turisztikai rendezvényeket érintő korlátozás nem várható. A kirándulók a Heves megyében található, úgynevezett különösen ellenőrzött terület határán láthatnak majd tájékoztató plakátokat, ami arra hívja fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

Mivel az ASP emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg, így semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha elhullott vaddisznóba botlana az erdőt járva. Azonban, ahogy már szó volt róla, maga a vírus rendkívül ellenálló, így ha esetleg a kiránduló keze, a ruhája, a cipője vérrel szennyeződne, kiemelten fontos, hogy addig ne menjen sertések közelébe, míg kezét, ruházatát le nem mosta, le nem fertőtlenítette!

Az ASP járvánnyal kapcsolatos legfrissebb információkról és további hasznos tudnivalókról a NÉBIH honlapján (www.portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis) tájékozódhatnak az érdeklődők.