Az ENSZ beismeri: rosszul tette, hogy nem avatkozott be korábban a boszniai háborúba <br/>

Az ENSZ közzétette vizsgálati jelentését arról, hogy a világszervezet a boszniai háború idején, miért nem volt képes megakadályozni a srebrenicai muzulmán "biztonsági övezet" szerb lerohanását és több ezer boszniai muzulmán legyilkolását. A dokumentum szerint, ha a szervezet korábban beavatkozott volna, akkor elkerülhető lett volna a mészárlás.

A Kofi Annan ENSZ-főtitkár által készített jelentés elmarasztalja magát a világszervezetet és a vezető hatalmak kormányait, amiért nem alkalmaztak erőt a srebrenicai muzulmánok védelmére és megbékélésre törekedtek a tömeggyilkos boszniai szerb vezetőkkel.
A srebrenicai mészárlás előzményeiről és az azt követő eseményekről készített dokumentum azt a következtetést vonja le, hogy sokkal korábban kellett volna harcoló erőket bevetni és légicsapásokat indítani Boszniában, mint ahogy az történt.

"Srebrenica legfőbb tanulsága, hogy határozottan, minden szükséges eszköz felhasználásával kell szembe szállni az olyan átgondolt és szisztematikus törekvésekkel, amelyek egy egész nép terrorizálására, elüldözésére vagy lemészárlására irányulnak" -
szögezi le a boszniai béketeremtő műveleteket annak idején döntő részben irányító Kofi Annan főtitkár jelentése.

A jelentés elkészítését az ENSZ Közgyűlése kezdeményezte egy évvel ezelőtt. Alapjául pedig az események résztvevőivel készített mintegy száz interjú, valamint a világszervezet bizalmas archívumának dokumentumai szolgáltak.

A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint mintegy 7300 férfi és fiú "tűnt el" a srebrenica mészárlás nyomán. Az áldozatok közül eddig mintegy 2200-nak a holttestét találták meg.

Egy vezető ENSZ-tisztségviselő "a világszervezet történetében páratlanul kritikus önvizsgálatként" értékelte a jelentést.
Mohammed Sacirbey, Bosznia ENSZ-nagykövete ugyanakkor kifogásolta, hogy a dokumentum nem tárja fel, hogyan "értékelhette félre" a helyzetet annak idején a világszervezet.

***

A három elnök - a horvát Ante Jelavic, a muzulmán Alija Izetbegovic és a szerb Radisic Zivko - emellett arról is döntött, hogy minden boszniai számára egységes útlevelet vezetnek be.
A döntéseikről közzétett "New York-i Nyilatkozat" egyúttal megerősíti a boszniai felek elkötelezettségét egy "szuverén, teljesen integrált és több nemzetiségű" állam létrehozása mellett.

Richard Holbrooke, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a békefolyamatot előrelendítő, "figyelemre méltó előrelépésnek" nevezte a boszniai kollektív elnökség nyilatkozatát. A politikus főszerepet játszott a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodások tető alá hozásában.

Az 1995 novemberében született daytoni megállapodások három és fél évig tartó és több mint 200 ezer ember életét kioltó háborúnak vetettek véget Boszniában. Négy évvel a békemegállapodások után azonban lényegében még mindig csak szimbolikus jelentőséggel bír a kollektív elnökség, és mindeddig nem volt képes túllépni az ország etnikai megosztottságán.

(MTI)

Ajánló:

(angolul)