Szálloda nyílik a Mir űrállomáson<br/>

Nagy kalandvágy és még több pénz szükséges ahhoz, hogy valaki felejthetetlen élményeket szerezhessen. Csütörtökön jelentették be ugyanis Londonban, hogy egy befektetőcsoport 20 millió dollárért "kibérelte" a Mir űrállomást, melyen egy Földön kívüli üdülőparadicsomot és egy laboratóriumot alakítana ki.

Márciusban már indul is az első küldöttség, hogy megvizsgálja az űrállomás műszaki állapotát, és megnézze, miként mennek a dolgok odafenn. Veszélyes kaland, de mi bízunk a sikerben - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Jeffrey Manber, a projekt mögött álló MirCorp cég elnöke.

A Föld felszíne felett 200 km-es magasságban keringő űrállomásra eljutó turisták nem fogják olcsón megúszni az izgalmas kalandot. A feledhetetlen utazáson ugyanis csak az vehet részt, aki előbb 20 millió dollárt kipengetett a szolgáltatónak.

Az első utazók egyike egy híres orosz színész, Vlagyimir Szteklov lehet. A színész hamarosan ''Az utolsó utazás'' című filmben ugyanis egy olyan hitehagyott űrhajóst fog alakítani, aki nem akar visszatérni a Földre. A brit-orosz kooperációban készülő film költségvetése hasonló méreteket ölt, mint a Titanicé.

Az eredetileg 5 évre tervezett űrállomás 14 évig állt a kutatók szolgálatában. Jelenlegi állapota válságosnak mondható. A számtalan technikai probléma, anyagkifáradás, roncsolódás mellett jelenleg egy olyan lyuk jelenti a legnagyobb "izgalmakat", amelyen keresztül folyamatosan elszökik a levegő. A márciusban induló szakemberek elsődleges feladata ennek megtalálása és megjavítása lesz.

Ha valóban pályán marad, becslések szerint évi 100 millió dollárba fog kerülni az állomás fenntartása. Tavaly augusztusban, amikor az akkor utolsónak tartott legénység elhagyta a fedélzetet, még úgy tervezték, hogy a Mirt 1999 végén a Csendes-óceánba vezetve megsemmisítik. Walt Anderson amerikai milliomos azonban 7 millió dollárt fizetett azért, hogy az űrtörténetileg is fontos szerkezetet továbbra is ''életben tartsák''. A "kivégzést" tehát elhalasztották, s az öreg szerkezet azóta is magányosan kering odafent. 2000. február 1-jén érkezett az első, ember nélküli látogató: egy Progressz teherűrhajó üzemanyagot, különféle berendezéseket és nagy mennyiségű oxigént vitt magával, hogy előkészítse a márciusi utat.

Walt Anderson szervezte meg az amszterdami székhelyű MirCorp nevű vegyes vállalatot is. A cég első körben 200 millió dollárt szeretne költeni az állomás renoválására. A merész vállalkozásból az orosz RSC Energia nevű vállalat is bevételt remél, a felújítási jogokat ugyanis ettől a cégtől vette meg a befektetési csoport.

A társaság további cégeket szeretne bevonni a projektbe, mert a Mirt nem csak a gazdagok szállodájaként kívánják használni. Manber szerint kereskedelmi célú - például gyógyszerészeti - kutatásokat is lehetne végezni a kialakítandó laboratóriumokban.

Az elnök elismerte, hogy vállalkozásuk igencsak kockázatos, mivel 1997-ben egy Progressz-teherűrhajóval történt emlékezetes ütközés valósággal megnyomorította az űrállomást. A Szpektr modul, ami a Mir legértékesebb darabja (ezt akarták beépíteni a Nemzetközi Űrállomásba) megrepedt, s le kellett zárni. Tönkrement egy napelem, míg másik háromnak el kellett vágni a vezetékeit. Állandó komputer- és navigációs problémák jellemzik a Mirt, hogy csak a legfontosabb rendellenességeket említsük.

Az állomást átvizsgáló csoport azonban márciusban elindul, s szerintük a terv megvalósítható. Manber szerint a vállalkozás azért is megéri, mert kamerákon keresztül már most is látják, hogy gyönyörű a kilátás odafentről.

Űrpolitika - amerikai aggodalmak
Az ígéretesen induló amerikai-orosz együttműködés, amely a Nemzetközi Űrállomást célozza, az utóbbi időben megfenekleni látszik. A NASA szerint különösen bosszantó, hogy az oroszok ismét az öreg Mirrel foglalkoznak.

[*****]

Ajánló:

A kevésbé kalandvágyók oldala. (angolul)

Korábban:

Kazahsztán feloldotta az orosz Proton típusú rakéták indítási tilalmát, így nyáron végre elindulhat a Nemzetközi Űrállomás harmadik eleme, a Zvezda nevű orosz szervizmodul.