1997-ben az Atlantis-űrrepülőgép többször is meglátogatta a Mirt, amerikai űrhajósokat és felszereléseket szállítottak az űrállomásra. Az amerikai közvélemény tiltakozott az oroszokkal való együttműködés ellen, mert nem tartották biztonságosnak az űrállomást. Az együttműködés végső célja a Nemzetközi Űrállomás kiépítése és a legénység kiképzése. Politikai elemzők arra is rámutattak, hogy a közös munkának mélyebb okai is vannak: az USA kormányzata így akarja megakadályozni az orosz szakemberek agyának "elszívását", vagyis azt, hogy militarista államoknak, például Iraknak vagy Líbiának dolgozzanak.
Az oroszok beleegyeztek abba, hogy nem építik meg a Mir-2-t, amely eredeti, emberes űrkutatási terveik között szerepelt, s aláírták a Nemzetközi Űrállomás megépítésében való együttműködést. Úgy tűnt, hogy ez igen kedvező az USA számára, mivel kevesebb költséggel és gyorsabban építhetik meg a hatalmas szerkezetet. Napjainkra azonban már nem ilyen rózsás a helyzet: az oroszok egyre kevésbé tűnnek megbízható partnernek. Az első, orosz gyártmányú elem 1998 júniusára tervezett indítása helyett mindenki örült volna, ha ez nyár végére sikerül. Az oroszok késlekedése azonban még jobban kitolta a dátumot, egészen novemberig. A legtöbb gond azonban a szintén orosz gyártmányú Szerviz modullal van, amelynek fellövése már 1,5 éve halasztódik, dollármilliárdos károkat okozva a NASA-nak. A tizenhat ország összefogásával, 60 milliárd dolláros költséggel megvalósítandó gigantikus vállalkozás megvalósítása így már majd kétéves késedelmet szenvedett. Nem csoda, ha az amerikaiak kicsit idegesen reagáltak azokra a hírekre, hogy az oroszok ismét az öreg Mirrel foglalkoznak. Daniel Goldin, a NASA igazgatója a napokban közölte: ha az orosz partner a Szerviz modul idén júliusi-augusztusi határidejét nem tudja tartani, úgy az amerikaiak valószínűleg decemberben saját moduljukat csatlakoztatják az 1998 vége óta a Föld körül keringő orosz Zarja és amerikai Unity modul alkotta űrállomás-egységhez.
[*****]