Valótlanságokat állítottak az orosz hatóságok az elsüllyedt tengeralattjáróról<br/>

Egyes orosz lapok szerint a hatóságok számtalan valótlan információt közöltek az elsüllyedt tengeralattjáróról, a Kurszkról. Néhány információ szerintük azért kerülhetett rosszul nyilvánosságra, mert a folyton változó eseménysorozat közepette nem volt elég idő ellenőrizni azok valóságtartalmát. Más adatokkal azonban nyilvánvalóan kisebbíteni akarták az ügy súlyosságát, és az orosz mentőtechnika képességeit akarták felnagyítani.

Egyes orosz lapok hazugsággal vádolják az orosz hatóságokat. A kritikák szerint a valótlan információk közlésével csak felesleges fájdalmat okoztak az áldozatok hozzátartozóinak, de a nagyobb hazugságokkal a sikeres mentést is akadályozták.

Az alábbiakban olvasható a valótlan állítások közül néhány:

Augusztus 14., hétfő

A haditengerészet először augusztus 14-én, hétfőn közölte, hogy elsüllyedt a tengeralattjáró. A baleset időpontját vasárnapra tették, annak ellenére, hogy később kiderült: az atom-tengeralattjáró már szombaton elsüllyedt.

Az első közlések még arról szóltak, hogy technikai hiba miatt leállt a tengeralattjáró, amit a legénység lesüllyesztett. A valóságban azonban a fedélzeten történt robbanás miatt a tengeralattjárót elöntötte a víz, és gyorsan elsüllyedt. A legénység nagy része perceken belül meghalt.

Igor Digalo, a haditengerészet szóvivője közölte: a túlélőkkel rádiókapcsolatot tartanak. Valójában azonban a rádiókapcsolat már a baleset pillanatában megszakadt.
Digalo azt is mondta, hogy a legénység közölte: biztonsági okokból lezárták az atomreaktort. Mivel azonban nem volt rádiókapcsolatuk, ezt nem tudhatták, csak azt, hogy egyelőre nem észlelnek szivárgást.
A hatóságok azt is letagadták, hogy megsérült a hajótest.

A hatóságok szerint egy búvárharangot küldtek a mélybe, amelyen keresztül áramot és oxigént juttattak a legénységnek. Valójában azonban hétfő éjszakáig semmit sem tettek, csupán felmérték a terepet.

Augusztus 15., kedd

A haditengerészet szóvivője azt állította: a legénység jelezte: nincs halott a fedélzeten. Bár egyes hírek halottakról számoltak be, a hivatalos források ezt folyamatosan tagadták.

A hatóságok szerint az orosz mentőfelszerelés semmivel sem rosszabb és a legénység semmivel sem képzetlenebb, mint nyugaton, ezért visszautasították a külföldi segítséget. Azonban Oroszországnak nincsenek speciális mentésre kiképzett mélytengeri búvárai, és a felszerelése is sokkal korszerűtlenebb.

Augusztus 16., szerda

A haditengerészet szerint a legénység még mindig adott jelzéseket úgy, hogy verte a hajó falát. Valójában azonban hétfő óta semmilyen jelzés nem érkezett a hajóból.

Augusztus 18., péntek

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint nem lett volna jelentősége, ha már korábban elfogadták volna a külföldi segítséget, mert a rossz időjárás miatt fel kellett függeszteni a mentést. A nyugati katonai források szerint azonban az ő technikáik használatát nem befolyásolta volna jelentősen az időjárás a víz alatti munkában.
Putyin azt is közölte, hogy az első naptól fogva tudta, hogy kevés esélye van a legénységnek a túlélésre, szemben az optimista sajtóhírekkel.

Augusztus 19., szombat

A hatóságok elismerték, hogy nagy kár keletkezett a tengeralattjárón, a legénység nagy része a robbanás után perceken belül meghalt, és a robbanást túlélők is valószínűleg azóta már mind halottak.

Augusztus 20., vasárnap

Ilja Klebanov, a miniszterelnök helyettese közölte: a norvég búvárok szerint a tengeralattjáró egyik vészkijárata annyira megsérült, hogy lehetetlen kinyitni. A búvárok nem mondtak ilyesmit, sőt nehézségek árán ugyan, de kinyitották a vészkijáratot.

Š Copyright Reuters Limited. Š Hungarian translation Origo. Minden jog fenntartva.
A jelen képernyő Reuters-tartalmának a Reuters írásbeli engedélye nélkül történő közzététele vagy terjesztése kifejezetten tilos.

Korábban: