A NATO-illetékes kijelentette, hogy Lord Robertson főtitkár augusztus 14-én ajánlotta fel a szövetség segítségét Oroszországnak a szerencsétlenül járt tengeralattjáró legénységének kimentéséhez.
A NATO-nál akkreditált orosz küldöttség másnap azzal válaszolt, hogy Moszkva saját műszaki eszközeivel szándékozik folytatni az erőfeszítéseket a legénység megmentésére. Egy nappal ezután, vagyis augusztus 16-án Putyin elnök még mindig úgy nyilatkozott, hogy Oroszországnak nincs szüksége külföldi segítségre a Kurszk legénységének kimentéséhez. Azután néhány órával később, 16-án este jelezte Moszkva, hogy mégis hajlandó igénybe venni Nagy-Britannia és Norvégia felajánlott segítségét.
A mentésben részt vállaló norvég és brit szakemberek szerint az oroszok sokáig inkorrekt módon és lassan szolgáltattak nekik információt, titkolózó, bürokratikus eljárásukkal alaposan megnehezítve és késleltetve a nyugati segítségnyújtást.
A norvég legfelső védelmi parancsnokság szóvivőjének csütörtöki kijelentése szerint az oroszok az elégtelen információszolgáltatással csaknem lehetetlenné tették a norvég mentőakciót. Einar Skorgen altengernagy, a norvég mentőakció vezetője úgy fogalmazott: a hamis orosz közlések és dezinformációk nyomán odáig fajult a dolog, hogy már maguk a norvég búvárok is veszélybe kerültek. Mint mondta, kénytelenek voltak a mentési munkálatok leállításával megfenyegetni az orosz északi flottát, ha nem kapják meg a szükséges műszaki ismereteket a tengeralattjáróról - jelentette a Nordlandsposten norvég napilap csütörtökön.
Bűnügyi vizsgálatot indítanak az orosz hatóságok a tengeralattjáró-katasztrófa okainak és körülményeinek kivizsgálására. Ezt Murmanszkban jelentette be a helyszínre "vezényelt" Vlagyimir Usztyinov orosz főügyész.
(Népszava)
Korábban:
Az [*****] összeállítása a tragédiáról