Az összeg fele-fele arányban az államkasszába, illetve egy olyan alapítvány számlájára kerül, amely mukoviszcidózis-betegek ápolását és segítését célozza. Az összegek beérkezése után az ügyészség végleg beszünteti a Kohl elleni eljárást, amelyet tavaly januárban kezdeményezett, miután a volt kancellár nyilvánosan beismerte: 1993-98 között mintegy kétmillió márka adományt fogadott el pártja javára anélkül, hogy az összegek bekerültek volna a CDU könyvelésébe. A bonni tartományi bíróság márciusban egyetértését fejezte ki az ügyészi
eljárás beszüntetésével, mivel tisztázatlannak látta a jogi helyzetet, másrészt arra hivatkozott, hogy Kohl elítélése esetén is legföljebb pénzbüntetést kapott volna.
Rosszabbul áll a szénája a hesseni CDU-szervezet két korábbi vezető tisztségviselőjének. A wiesbadeni ügyészség ugyanis fontolóra vette, hogy vádat emel Manfred Kanther korábbi elnök és Casimir zu Sayn- Wittgenstein, a hesseni CDU volt kincstárnoka ellen. A két férfi 1983-ban úgy döntött, hogy a hesseni pártszervezet vagyonának jelentős részét - csaknem 21 millió márkát - titkos svájci bankszámlákon helyezi el. Ezt a pénzt később (részben állítólagos elhunyt CDU-tagok "hagyatékaként" feltüntetve) visszajuttatták a hesseni CDU legális számláira. Az összegek valódi eredetéről Kanther környezetének és utódának, Manfred Koch jelenlegi hesseni elnöknek
nem volt tudomása.
A wiesbadeni ügyészség álláspontja szerint kimeríti a hűtlen kezelés tényállását, ha egy vezető kivonja a pártvagyon egy részét az illetékes testületek ellenőrzése alól. Kérdés azonban, hogy jogi szempontból nem tekinthető-e elévültnek Kanther és zu Sayn-Wittgenstein csaknem húsz évvel ezelőtti akciója.
(MTI)
Ajánló:
Az [origo] összeállítása