Hírek
Tell Vilmos nyitányára ébredtek a tüntetők
Mi a G8?
A G8 elődje, a G7 (Group of 7 -hetek társasága) a világ hét leggazdagabb ipari államát takarta. Az Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői 1975 óta gyűlnek össze évi rendszerességgel a világgazdaság aktuális problémáinak megvitatására. Az első csúcstalálkozó még az olajválság kezelésére jött össze. A hetvenes évek közepének olajár-robbanása világméretű gazdasági recessziót váltott ki. A mostani találkozón is a világgazdaság lassulása, és ennek kezelése lesz a fő téma, noha az évek során a csúcstalálkozó résztvevői a gazdasági problémákon kívül több, más jellegű ügyben is tanácskoztak - írja a BBC. Eleinte gazdaságpolitikával foglalkoztak a csúcstalálkozókon, míg az utóbbi időkben leginkább a nemzetközi terrorizmusról, az Oroszországnak és más volt szovjet tagállamnak adandó segélyekről, és a legszegényebb országok adósságterheinek könnyítéséről tárgyaltak, és hoztak határozatokat.
A G7-be 1991-ben hívták meg először Oroszországot is, ekkor azonban még csak a nem gazdasági kérdéseket érintő tárgyalásokon vehettek részt az orosz küldöttek, mint megfigyelők. A G7-ből aztán 1994-ben lett G8, amikor Oroszország tagságát állandósították.
A csúcstalálkozó napirendjén a világgazdaság növekedésének kilátásai, a jövőbeli gazdasági krízisek elkerülésének lehetőségei és a világ szegényeinek megsegítése szerepel. A találkozó fontos témája lesz az AIDS-elleni küzdelem, valószínűleg bejelentik egy egymilliárdos dolláros segélyalap megnyitását.
Valószínű, hogy egyes kulcskérdésekben vita alakul ki a találkozó résztvevői között. Az európaiak kritizálják majd az Egyesült Államokat a klímaváltozáshoz való hozzáállásáért. Az oroszok szintén szembehelyezkednek az Egyesült Államokkal annak csillagháborús tervei miatt, ami az ABM-szerződések felrúgásával jár.
Egyes dolgokban azonban egyetértés is kialakulhat. Például a nemzetközi csalók és a pénzmosás elleni együttműködés megerősítésében, valamint egy globális egészségügyi alap létrehozásában, amely segítene az AIDS elleni harcban, és a hatásos gyógyszerek árának csökkentésében a fejlődő országok számára.
Kik és miért tüntetnek?
A csúcstalálkozó ellenes tüntetők szerint a G8 tanácskozásai antidemokratikusak, mivel a világ gazdag országai olyan kérdésekben döntenek, amik a hangját nem hallatható többségre is hatással vannak. Csalódást okoz majd az is, hogy a vezetők - úgy tűnik - nem mennének bele a legszegényebb, harmadik világ béli országok adósságainak enyhítésébe. Sokan vitatják a vezető országok kereskedelmi politikáját is. Szerintük a szegényebb országok kényszerítése piacaik megnyitására a multinacionális cégek előtt, és a szabad kereskedelem támogatása ezen országok további elszegényedéséhez vezet. A tiltakozók a vezető országok szemére vetik azt is, hogy nem tudnak megegyezésre jutni a környezetvédelem kérdéseiben, különösen azután, hogy az Egyesült Államok kivonta magát a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségei alól. A tüntetők bázisát eltérő ideológiájú csoportok jelentik. A zöld ideológiát képviselőktől az adósságok eltörlését követelőkön át az anarchistákig és szélsőséges kommunistákig terjed a csúcstalálkozó ellen tüntető csoportok eszmeisége.
Lezárták a városközpontot és a belvárosi pályaudvarokat
Genovában százezer tiltakozóra számítanak a szervezők. A rendőrség felkészítette a börtönöket is a várható nagyszámú letartóztatott számára - 200 elítéltet más olaszországi börtönbe szállítottak át. Szűkében van azonban a város szálláshelyekben is. Számítások szerint legalább tízezer tiltakozó marad fedél nélkül, ezért a tüntetés szervezői sátrakat állítottak fel, és felszólították a lakosokat, ha tudnak adjanak szállást az érkezőknek.
A rendőrség lezárta a várost, és a repteret, "acélgyűrűt" vont a városközpont köré. Ezen kívül a csúcstalálkozó résztvevői a kikötőben horgonyzó hajókon kell hogy tanácskozzanak, sőt lehet, hogy szállást is itt kapnak, ahogy az újságírók többsége is. Többen amiatt aggódnak, hogy erőszakba torkollnak a tüntetések. A hatóságok kemény fellépést ígérnek.
A biztonsági intézkedések keretében eddig több ezer főnyi rendfenntartó erőt irányítottak a városba. Lezárták a belvárosi pályaudvarokat, szigorúan ellenőrzik az országba beutazó külföldieket. Eddig két német társaságot is feltartóztattak, többjüket hazaküldték.
A hatóságok a közeli nagyvárosokban, Bolognában, Torinóban és Milánóban is házkutatásokat tartottak, több ismert anarchista ellen indítottak eljárást veszélyes eszközök birtoklásáért. A Vörös Brigádok szélsőbaloldali terrorszervezet börtönben ülő tagjai fegyveres harcra szólítottak fel a csúcstalálkozó ellen. Eddig egy erőszakos cselekmény történt, amikor egy levélbomba megsebesített egy csendőrt.
A várost érintő biztonsági intézkedések, út-, pályaudvar- és repülőtér-lezárások ellen Giuseppe Pericu, Genova polgármestere is tiltakozott. Szerinte egyes intézkedések inkább a békés turistáknak és a helybelieknek okoznak kellemetlenséget, a tüntetők úgyis megtalálják a módját, hogy eljussanak a helyszínre.
[origo]