Macedón-EU nyilatkozatháború az intervencióról

Az Európai Unió külügyminiszterei szombati nem hivatalos megbészélésükön egytértettek, hosszabb távra kell katonákat küldeni Macedóniába. A macedón miniszterelnök viszont követeli, szeptember 26-án hagyják el a NATO csapatai az országot.

Szombaton nem hivatalos tanácskozást tartottak az Európai Unió nagykövetei a belgiumi Genvalban. A tanácskozáson érdemi döntés nem születhetett, mert az elhúzódó durbani konferencia miatt a találkozót lekéste a belga külügyminiszter.

Az informális megbeszélésen azonban kiderült, a külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy Macedóniában semmi sem garantálja a békét, ha kivonulnak a nemzetközi csapatok. Jelenleg 4500 NATO katona állomásozik a polgárháború sújtotta országban. A NATO katonái a Hatékony begyűjtés nevű akciót ellenőrzik, melynek során begyűjtik az albán lázadók fegyvereit. A begyűjtésnek szeptember 26-ig be kell fejeződnie, és elvileg ezt követően a katonáknak is haza kell térniük. A politikusok többsége azonban úgy véli, a NATO kivonulása után azonnal egymásnak esnének az albánok és a macedónok. Erre utal több külföldi újságíró beszámolója is, akik szerint az albánok fegyvereik javát nem szolgáltatják be.

Az EU vezető diplomatái egyelőre csak abban értenek egyet, hogy valamilyen nemzetközi erőnek maradnia kell az országban, de az intervenció módjáról már eltérőek a vélemények. Francois Léotard, az EU macedóniai ügyekért felelős megbízottja szerint az EU-nak kellene csapatokat küldenie. Ezzel a francia külügyminiszter nem ért egyet, mert szerinte az EU egyedül alkalmatlan ilyen akciókra, hiszen még nem állt fel az Unió közös hadereje. (A tervek szerint 2003-ban kezdi meg működését egy gyorsreagálású eurohaderő.) Hubert Védrine szerint az volna a legegyszerűbb, ha a NATO csapatok mandátumát meghosszabbítanák. Ezzel egyetértett a spanyol külügyminiszter is, aki szerint két-három hónapot legalább maradnia kellene a csapatoknak a fegyverbegyűjtés után is. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint az ENSZ-nek kellene felhatalmazást adnia egy nemzetközi erő bevetésére, ami a NATO-ra épülne, de más országok is részt vehetnének benne.

Az európai diplomaták dilemmáját tovább nehezíti Borisz Trajkovszki macedón elnök szombati rádióbeszéde. Macedónia függetlenségének 10. évfordulója alkalmából arról beszélt, hogy a NATO csapatoknak mindenképpen menniük kell szeptember végén. "Nincs szükségünk arra, hogy a NATO biztosítsa a békét!" - mondta. Trajkovszki szerint ha a NATO nélkül nincs béke, akkor a NATO-val is csak látszat a fegyvernyugvás, ezért értelmetlen. Az elnök kijelentette, nem szabad hogy országa Boszniához vagy Koszovóhoz hasonlatosan meghatározatlan időre nemzetközi megszállás alá kerüljön. Akkor már inkább a háborút kell választani, mert az önálló államiság megvédése mindennél fontosabb. Beszédében az albánokat a háború folytatásának lehetőségével is megfenyegette, derül kia CNN összefoglalójából.

Joschka Fischer német külügyminiszter nyilatkozataiban igyekezett figyelembe venni Trajkovszki követeléseit, és úgy fogalmazni, hogy ne sértse a macedón büszkeséget. Ő azzal indokolta az intervenciót, hogy majd polgári megfigyelőket kell küldeni a menekültek hazatérésének ellenőrzésére, de ezeket a megfigyelőket katonákkal kell megvédeni. Fischer arról is beszélt, hogy Macedónia demokratikus ország, és nem hasonlítható Boszniához vagy Koszovóhoz. A német diplomata tehát megismételte Trajkovszki érveit, hogy következtetésében teljesen ellenkező véleményre jusson.

Korábban:

Nagyobb lesz a tervezettnél a macedóniai NATO-kontingens

Aláírták a macedón békemegállapodást