A vita idején - az alkotmány módosításáig - a fegyverbegyűjtés szünetel. A NATO és az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) abban állapodtak meg, hogy az albán gerillák 3300 fegyvert adnak át önként a nemzetközi erőknek.
A macedón és az albán politikai vezetők ohridi megállapodása szerint a módosított alkotmányban a macedóniai albán kisebbségnek a jelenleginél több jogot biztosítanak. Szkopjéban azonban többen úgy érzik, hogy a macedón-albán megállapodás valójában az ország föderalizációjával egyenlő. A szkopjei kormány ezért is fogadja fenntartásokkal az ötletet, hogy a NATO-alakulatok a fegyverbegyűjtés végrehajtására szánt 30 napos mandátum után is Macedóniában maradjanak. Ez esetben ugyanis a külföldi katonák afféle ütközőövezetet alkotnának a macedón és az albán területek között. Az UCK céljainak felelne meg, ha a NATO-járőrök választanák szét a nemzeti közösségeket.
Szkopje szerint a NATO-csapatok által biztosított béke mesterséges lenne. A kormány álláspontját nemcsak az albán felkelők céljainak esetleges megvalósulásától való félelem alakítja, hanem az a NATO-ellenesség is, amit éppen a kormány egyes tagjai szítottak.
Az USA külügyminisztériuma sem támogatja a NATO-misszió mandátumának meghosszabbítását. A State Department szerint Macedóniában európai csapatokat kellene állomásoztatni, feladatuk pedig a békefolyamat felügyelete és a nemzetközi megfigyelők védelme lenne. Párizs és Moszkva szintén úgy véli, hogy valamilyen katonai jelenlét szükséges a fegyverbegyűjtési akció után is Macedóniában.
Egyelőre valóban törékenynek tűnik a béke: a hétvégén Tetovo környékén az albánok több ízben lőtték a macedón biztonsági erők állásait.
A NATO koszovói békefenntartó missziója, a KFOR 20 fegyvertelen albánt vett őrizetbe, akik Macedóniából akartak illegálisan Koszovó területére lépni. A KFOR déli szektorában június 8-a óta - akkor kezdődött a koszovói-macedóniai határ intenzív ellenőrzése - a német katonák 400 albán határsértőt tartóztattak le.
Makai József - Szkopje