Szunniták és síiták

Az iszlám két irányzata. A szunniták elsöprő többségben vannak az iszlám országokban. Az Afganisztánt irányító tálibok is a szunnita irányzat követői. 

A szunniták többségben vannak az iszlám világban. Afganisztán mellett a jelentősebb iszlám államok - így Szaúd-Arábia, Egyiptom és Irak - is szunniták. A nagyobb országok közül Iránban vannak a síiták többségben, Irán ezért nem támogatja a tálibokat.

A szunniták a Mohamed utáni első négy választott kalifát elismerik a vallásalapító jogos utódjainak, szerintük az iszlám közösség vezetését nem isteni sugallat határozza meg, hanem a politikai erőviszonyok. A gyakran idegen népből származó kalifákkal szemben annyit vártak el, hogy tartson rendet és tartassa be a vallás előírásait.

A síiták nevüket onnan szerezték, hogy a negyedik kalifát, Mohamed vejét, Alit támogatták (síat Ali - Ali pártja). Miután Ali gyilkosság áldozata lett a hatalmi harcokban, pártja egyre inkább vallásos jellegű mozgalommá alakult át, akik Ali egyenes ági leszármazottait tekintették az iszlám közösség természetes vezetőinek. A síitáknak több ága is van: a legfontosabbak a tizenkettesek, akik Alit és vele együtt tizenkettedízigleni leszármazottjait tekintik legitim vezetőnek. A világ iszlám hívőinek körülbelül 90 százaléka szunnita, a maradék síita.

[origo]