Vasárnap Amerikában bejelentették: visszavonják a Pakisztánt sújtó gazdasági megszorításokat. Az intézkedést még 1998-ban hozták, hogy így büntessék meg az atomfegyverrel kísérletező országot. Az intézkedéseket 1999-ben tovább szigorították, amikor a Pakisztánt most is vezető Pervez Musarraf katonai akcióval átvette a hatalmat. Azóta az USA nem adott el fegyvert Pakisztánnak, és gazdasági segítséget sem kaphatott az ország.
Most Pakisztán jó szövetségesnek bizonyult, és ezért kapta ezt a komoly engedményt az USA-tól. Pakisztán van a legjobb kapcsolatban a világon az afganisztáni tálib vezetéssel, ezért kulcsfontosságú volt Amerikának, hogy maga mellé éllítsa a katonailag erős államot. Pakisztáni diplomaták a közelmúltban megpróbálták meggyőzni a tálibokat, adják ki a szeptember 11-i terrortámadások szervezésével vádolt Oszama bin Ladent. Pakisztán titkosszolgálati információkkal is segíti az USA-t, és légterét is átengedné az amerikai gépeknek.
Ezek komoly engedmények a pakisztáni kormánytól, hiszen a lakosság jelentős része a tálibokat témogatja. Az elmúlt napokban véres tüntetések sorozatai törtek ki Pakisztánban, tiltakozásul az elnök Amerika-barát politikája ellen. Pakisztánt sújtja leginkább az afgán menekültek áradata is. A brit kormány 25 millió fontos segélyt ígér a menekültek ellátására, várhatóan a pénz nagy része Pakisztánnak jut.
A mostani döntés sokat segíthet a pakisztáni gazdaság fejlesztésében, akár nagyon hamar nagyon sok pénzhez juthat az ország. Bush elnök szerint Amerika biztonsági érdekei miatt oldották fel a szankciókat.
1998-ban a Pakisztánnal évtizedek óta vetélkedő Indiát is szankciókkal sújtották, szintén az atomkísérletek felújítása miatt. Most az India elleni tilalmakat is feloldották, de ennek jelentősége nem mérhető a pakisztáni változáshoz. Indiát a tilalmak kevésbé súlyosan érintették, az ottani gazdaságot nem viselték meg a szankciók.
Pakisztánban az USA vállalta az alkut a tálib ellenes koalíció összefogása érdekében, de Irak ügyében nem hajlott kompromisszumra. Több arab állam hiába kérte az Irak elleni szankciók feloldását is. Sőt, az amerikai hadsereg bejelntette, az afganisztáni eseményektől függetlenül továbbra is lecsapnak Irakban, ha gyanús célpontokat találnak.