Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia valószínűleg egy héten belül megkezdi a katonai műveletet Afganisztánban annak ellenére, hogy a katonai tervezőknek kevés elképzelésük van arról, hol rejtőzködik Oszama bin Laden, a szeptember 11-i amerikai merényletek első számú gyanúsítottja - értesült a The Daily Telegraph brit kormányforrásokból.
A katonai művelet gyorsaságát indokolja, hogy a Bush-kormányzat a közvélemény nyomása alatt áll a válaszlépéseket illetően, a katonai tervezőket aggasztja a közelgő tél, amely miatt heteken belül szinte lehetetlen feladat szárazföldi akciók végrehajtása a különleges erők által, illetve a politikusok attól tartanak, hogy az idő múlásával az iszlám világban olyan mértékűre nő a háborúval szembeni ellenérzés, hogy még a legkisebb támogatást sem sikerül megkapni a muzulmán országok részéről - írta a mértékadó brit lap.
"A műveletnek egy héten belül meg kell kezdődnie. Az Oszama bin Laden tartózkodási helyét illető jó hírszerzési adatok hiánya azonban feltartóztatja a dolgokat. Nagyon ravasz, sokat mozog szerte az országban" - mondta egy brit kormányforrás. A művelet első szakasza az afgán légvédelem kiiktatása lesz, amelyet valószínűleg a Kabultól északra lévő Bagram légitámaszpont megszerzése követ. Az egyetlen afgán légibázis, amely minden időjárási körülménynek között használható, jó kiindulási helye lenne az amerikai és brit különleges egységek afganisztáni műveleteihez - mutatott rá a brit lap.
A katonai tervezők elsődleges célja megbízható adatok szerzése bin Laden al-Kaida szervezetének hálózatáról. A kialakult válság különös szövetségeket és nem várt problémákat idézett elő. Brit kormányilletékesek elmondták, hogy Líbia, amely a Nyugattal szemben éveken át ellenséges magatartást tanúsított, szintén elkezdett "nem jelentéktelen" hírszerzési adatokat biztosítani. Irán - egyébként cáfolt - együttműködésének bizonyítéka, hogy az Afganisztánban lévő, Teherán által támogatott síita csoportok felvették a kapcsolatot Nagy-Britanniával, és felajánlották segítségüket.
Miközben a katonai előkészületek felgyorsulnak, kormányilletékeseknek amiatt fő a fejük, hogy milyen hatással lesz a háború a muzulmán világra. A legnagyobb aggodalom Pakisztán miatt van, ahol a fegyveres erőkbe behatoltak az iszlám szélsőségesek. "A legtöbb katonai eszközünk a térség vizein lévő hadihajókon van. A közép-ázsiai támaszpontokhoz való hozzáférés nagyon fontos, de ha különleges egységeket akarunk hosszú időre bevetni, szükségünk van a pakisztáni bázisokra" - mondta egy brit kormányilletékes.
A lehetséges muzulmán szövetségesek, köztük Irán az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával való "együttműködés leplezésére" az ENSZ BT mandátumát sürgeti. Kormányforrások szerint azonban nem valószínű, hogy Washington és London hozzájárul ahhoz, hogy műveleteit ENSZ-ellenőrzés alá helyezze. Azzal érvelnek, hogy az ENSZ alapokmányának 51., az önvédelemről szóló cikkelye elegendő felhatalmazást biztosít.