A támadás fő feltételei napokon belül megvalósulnak

Egy amerikai politológus szerint egy héten belül megindulhat a támadás. Erre abból következtet, hogy a támadás három fő előfeltétele napokon belül megvalósul.

"Egy héten belül megindul az amerikai támadás" - jelentette ki a Die Presse című bécsi lapban megjelent interjújában Ted Carpenter amerikai politológus, a Cato Institute amerikai intézet munkatársa.

Carpenter ugyan elismeri, hogy állítását konkrétumokkal nem tudja alátámasztani, de abból indul ki, hogy a támadás három fő előfeltétele - a csapatok felvonulása a térségben, a nemzetközi koalíció megszervezése és a célpontok kijelölése - napokon belül megvalósul, s ezzel lehetővé válik a csapás.

A támadás első szakasza katonai célpontok - így kiképzőtáborok - ellen irányul, s eltart néhány hétig, s attól függően, hogy milyen kárt sikerült okozni Oszama bin Laden hálózatában, következik majd a második szakasz.

"Az amerikai kormány hivatalosan kinyilvánított célja bin Laden szervezetének szétzúzása, nem hivatalos célja a tálib kormány olyan mértékű meggyengítése, hogy az afganisztáni ellenzék számára lehetővé váljon a megdöntése. Az első csapás idején a harmadik fő cél, hogy a lehető legnagyobb mértékben elzárják a terroristák pénzcsapját" - mondta Carpenter. Úgy vélte, a következő hetekben szétverni valószínűleg nem lehet bin Laden hálózatát, de elég nagy kárt lehet tenni benne. Ha pedig a tálib kormány destabilizálása nem járna sikerrel, az Egyesült Államok nem fogja elkövetni azt a hibát, amelyet a Szovjetunió elkövetett, hanem visszavonul - fejtegette.

A korábbinál jobbnak ítélte az esélyt bin Laden elfogására, mivel - mint mondta -, eddig ez csupán az amerikai kormány egyik célja volt, most azonban ez a fő cél, s ez igen nagy különbség. Azt kizártnak tartja, hogy a tálibok kiadnák bin Ladent, s azt sem tartja valószínűnek, hogy hatezerszeres gyilkosságért bíróság elé kerüljön, mert úgy véli, hogy ha megtalálják, a katonák a helyszínen "igazságot szolgáltatnak".

Az eddigi terrorellenes harc legnagyobb hibáját Carpenter abban látja, hogy a 80-as években Amerika a Szovjetunió elleni harc jegyében a legradikálisabb iszlám elemeket támogatta Afganisztánban, valamint abban, hogy a korábbi merényletek nyomán a nagy eltökéltség hamar ellanyhult. A politológus szerint ezúttal nem téveszthető szem elől a cél, erre utal az előkészületek mértéke, s kizártnak tekinthető a lanyhaság is, mert azt nem fogadná el a közvélemény.

Az ENSZ Carpenter szerint nem játszik majd aktív szerepet, hanem csak erkölcsi fedezetet biztosít. A NATO-nak lehetne szerepe, de a NATO-egységek ilyen távoli bevetésével szemben nagy az ellenkezés, ezért az Egyesült Államok és néhány ország ad hoc típusú együttműködése jön számításba. Úgy vélte, az Egyesült Államokban sokakat bosszantana, ha például Franciaország, Németország, Olaszország és Törökország csak diplomáciai segítséget ajánlana, és elzárkózna a katonai együttműködéstől, így az európai szövetségesek szempontjából nagyon fontos, hogy felajánlják segítségüket, más kérdés, hogy ezt Amerikai igénybe veszi-e - mondta.

Végül hozzátette: az amerikai külpolitikában nem számít változásra, így például nem valószínű, hogy az Egyesült Államok most mégiscsak kiállna a kiotói megállapodás mellett, viszont alighanem az eddiginél nyitottabban szemléli a saját európai biztonságpolitika ügyét.

Korábban:

Rumsfeld: nem lesz nagy támadás