Hétvégi sajtójelentésekből ismertté vált, hogy a TotalFinaElf olajkonszern AZF üzemének 221-es raktárában, ahol szeptember 21-én mintegy 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel, kénsavat, szódát és meszet tartalmazó keveréket is tároltak a por alakban lévő, nyugalmi állapotában közömbös műtrágyaipari alapanyag mellett, sőt a szerencsétlenség előestéjén 20-30 tonnányi, szerves anyagokkal szennyezett ammóniumnitrát-szállítmányt is berakodtak a hangárba.
E két anyag jelenléte - vélik a vizsgálati szakemberek - magyarázhatja a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát bombarobbanás erejű detonációját. Az ammónium-nitrátban ezek hatására indulhatott meg az a fizikai-kémiai folyamat, amelynek következtében reakcióképes nitrit keletkezett. Ez a vegyület a 200 fokon explodáló ammóniumnitráttal ellentétben már 60 fokon is robban. Az öngyulladást kiváltó folyamatot vélhetően elősegítette azt is, hogy a raktár betontalapzata, amely 1937-ben készült, az előző évtizedek során megrepedezett és áteresztővé vált, tehát nem állta útját a szerves anyagok felszivárgásának.
A Le Monde és a Journal du Dimanche beszámolói szerint a rendőrség vegyi szakértői kizárhatónak tekintik a szándékosságot, egyrészt mert a katasztrófa helyszínén semmilyen vegyipari vagy hadiipari robbanószer nyomát nem tudták kimutatni, másrészt pedig azért, mert a robbanás centruma a négy méter magasan felhalmozott ammónium-nitrát legalján volt. A hangár helyén ötven méter átmérőjű, 5-10 méter mélységű krátert vájt ki a robbanás.
A Le Monde-nak nyilatkozó rendőrségi illetékesek "a nullával egyenlőnek" nyilvánították annak a híresztelésnek a hitelét, hogy egy fundamentalistákkal kapcsolatban álló tunéziai francia férfi öngyilkos terrormerénylete idézte volna elő a 29 ember halálát és mintegy 500 millió frankos anyagi kárt okozó példátlan pusztítást.
A közszájon forgó gyanú abból az információból nyert tápot, hogy az üzem helyszínén holtan talált férfi több rétegű alsóneműt viselt, ami egyes ismeretek szerint a muzulmán kamikazék szokása lenne. A család viszont azzal a magyarázattal szolgált, hogy a 180 centi magas, ötvenkilós Haszan Dzsandubi törékeny alkatát próbálta leplezni, rendszeresen 4-7 fehérneműt húzott magára. Ráadásul nem is volt gyakorló muzulmán, nemhogy radikális muzulmán körökkel nem tartott kapcsolatot, de a mecsetbe sem járt, sőt az alkoholt sem vonta meg magától - adták elő a Dzsandubi családban.
A toulouse-i muzulmán közösség elnöke a hét végén jelezte, hogy rágalmazásért feljelentést kíván tenni. Közlése szerint Markus toulouse-i érsek és Layani főrabbi is támogatásáról biztosította a helyi muzulmánokat. Mint megjegyezte, a muzulmánok hírbe keverése "befolyásos pénzügyi körök érdekét szolgálja".
A dél-franciaországi Journal du Midi hasonlóképpen arra célzott, hogy a gyár tulajdonosainak és a biztosítótársaságoknak nagyon is jól jönne egy szándékosságot kimutató eredmény, ebben az esetben ugyanis az államot terhelné a több százmillió frankos kártérítés súlya.