Egy héttel az amerikai légi csapások kezdete után a tálibok felszólították a velük szemben álló afganisztáni fegyveres csoportok vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzájuk az Egyesült Államok elleni harcban.
Kari Ahmadullah tálib hírszerzési főnök közölte az AIP afgán hírügynökséggel, hogy Omar molla parancsa értelmében a radikális iszlámista mozgalom oldalára átálló ellenséges harcosok megtarthatják fegyverüket, hogy ezentúl amerikaiakat öljenek vele. A tálibok fátylat borítanak a múltra azok esetében, akik csatlakoznak a harchoz az amerikaiak ellen, amely "immár vallás és haza kérdése" - mondta.
A tálib katonai vezetés megkezdte a tartalékos csapatok sürgős kivonását a tádzsik és az üzbég határ mellől és az ostromlott Mazari-Sarif védelmére csoportosítja át őket - jelentette az Itar-TASZSZ dusanbei katonai forrásokra hivatkozva.
Hírszerzési források szerint a tálibok minden eszközzel igyekeznek megerősíteni a városhoz vezető utakat. Mazari-Sarifot szeptember közepe óta ostromolja az ellenzéki Északi Szövetség egyik katonai vezetője, Abu Rasid Dosztum tábornok.
Jól értesült arab forrásokra támaszkodva az orosz hírügynökség tudni véli, hogy a tálib vezetés megosztott Oszama bin Laden és az al-Kaida terrorszervezet más vezetőinek kiadatása ügyében. Eszerint a tálib adminisztráció több tagja, például Vakil Muttavakil külügyminiszter hajlik a békekötésre Washingtonnal.
A britek és az amerikaiak bizalmatlanok az Északi Szövetséggel szemben
A brit és az amerikai kormány átgondolja Afganisztán tálibok utáni jövőjével kapcsolatos stratégiáját, mert a legfrissebb hírszerzési jelentések szerint az ellenzéki Északi Szövetség mélyen megosztott, és képtelen hiteles vezető szerepet betölteni az ország élén, stabil, etnikailag elfogulatlan kormányt létrehozni.
A The Independent on Sunday brit lap birtokába jutott bizalmas brit kormányjelentés szerint a szeptember 11-e utáni hírszerzési adatok összegzése pozitív a szövetség katonai jelentőségét és az elmúlt hetekben elért harctéri sikereit illetően. A dokumentum rámutat arra, hogy a szövetség ma már az ország területének 20 százalékát ellenőrzi, és bár katonailag kevésbé jól felszerelt, mint a tálib haderő, a csoportok céltudatossága határozottan megerősödött vezérük, Ahmed Sah Maszud szeptember elejei meggyilkolása után. A szövetség támogatást kap Indiától, Irántól, Oroszországtól, Törökországtól és a közép-ázsiai köztársaságoktól.
A jelentés megállapítja, hogy a tálib erőktől több százan álltak át a szövetség oldalára már a szeptember 11-i terrortámadások előtt; a dezertálások többségére az északkeleti országrészben került sor, ahol jelentős mértékű a társadalmi nyugtalanság. Kápisza város polgárai levélben szólították fel Omar mollát arra, hogy utasítsa ki az országból Oszama bin Ladent. A jelentés azt sugallja, hogy megerősödésük és katonai sikereik ellenére az ellenzéki erők egyedül, nyugati szárazföldi erők nélkül nem képesek a tálib rezsim megdöntésére.
A dokumentum politikai jellegűnek nevezi az Északi Szövetség alapvető problémáit. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mudzsahed harcosok szövetségének egyik jelentős csoportosulásáról kiderült, inkább átáll a tálibokhoz, mintsem az amerikai erők oldalán harcoljon. A jelentés nem zárja ki, hogy a tálib rezsim megdöntése után hatalmi harc tör ki a szövetségen belül. A mudzsahed csoportok közötti ellentétek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy a meggyilkolt Maszud utódja, Mohamed Fahim tábornok tádzsik származású, és mint ilyen elfogadhatatlan Afganisztán élén.
Az Afganisztán tálibok utáni jövőjét fejtegető hétvégi brit lapelemzések rámutatnak arra: a bonyolult törzsi, katonai, vallási és gazdasági érdekek miatt egyelőre olyan korlátozott mértékű előrelépés történt politikai téren, hogy Washington és London a katonai akció, egy Kabul elleni hadművelet lelassítására kényszerült, hogy a tálibokat addig hatalmon hagyja, amíg nem születik megállapodás egy életképes alternatív kormányról.